Dér András „nem depressziót zúdít a nyakunkba, hanem a vigasz nektárját”

Jordán Tamásé után Dér András pályázatába is beleolvastunk. A tét a szombathelyi Weöres Sándor Színház vezetése.

A szombathelyi közgyűlés pályázatot hirdetett a Weöres Sándor Színház igazgatói posztjának betöltésére, amelyre a megadott határidőig a teátrum eddigi vezetője, Jordán Tamás és Dér András filmrendező jelentkezett. A színház alapító igazgatójának megbízatása szeptember 30-án jár le, a város közgyűlésének március 2-ig kell döntenie arról, ki irányítsa tovább ügyvezetőként a Weöres Sándor Színház Nonprofit Kft.-t. Dér András nyilvánosságra nem hozott pályázatát a nyugat.hu szerezte meg.

Jordán Tamás (fotó: Mészáros Zsolt) és Dér András

Az elsősorban filmrendezőként ismert Dér András a színházművészethez való kapcsolatának bemutatásával kezdi pályázatát. A főiskolán Kapás Dezső és Horvai István munkamódszerét figyelhette meg, első rendezése a Budapesti Kamaraszínházban volt, a következőt pedig éppen Jordán Tamás, a Merlin Színház igazgatója fogadta be. Ezután több színházban több munkája volt, egy ideig vezette az Esztergomi Várszínházat, független csoportot alapított, de életvitele, a filmezés és a családja eddig nem tette lehetővé, hogy egy színház mellett köteleződjön el. Úgy érzi, most érkezett el az idő arra, hogy egy intézmény élére álljon. A filmről a színházra történő váltásról azt mondja: „Az itt és most valósága, az egy térben, egy pillanatban kitárulkozó sorsok csodája a színház, amit a film gépies illúziója nem tud megadni”.

Hitvallása szerint a színház „Forum Romanum”, „ahol a néző felszabadultan elsírhatja bánatát, ráébredhet, hogy nincs egyedül és közösségbe tartozik. Dúsan patakzó könnyeik elmossák rosszkedvük telét, a fénysugár könnycseppben megtörő szivárványa beragyogja elméjük sötétlő zugait. Nem depressziót zúdít nyakukba, hanem a vigasz nektárját. Élcelődik és csúfolódik, hogy a jókedv gyógyírját csepegtesse röhögéstől eltátott szájukba”.

Megvalósítandó színházi eszményei közé tartozik a szórakoztató színház, hiszen „a jó kedély megsokszorozza energiánkat, tettvágyunkat, kihat munkahelyi és otthoni környezetünkre”. A nagybetűs Színház továbbá „szakrális tér, melyben az anyag a lélekkel eggyé olvadva dicséri a Teremtőt”, és „a test és lélek Színháza”, merthogy „az ember duális lény, ellentétek harca mozgatja, szenvedélyek és racionalitás, kíváncsiság és óvatosság, individualitás és közösségi összetartozás, testi örömök és önmegtartóztatás. A szeretet nem önfeledt habfürdőzés, hanem elhatározás”. A Színház ezen túl „egy rítus részesévé tesz bennünket, felszabadultan összemosolygunk, összenézünk ismeretlen szomszédunkkal. Azonos lesz az élményünk és a szünetben már együtt pezsgőzünk új ismerősünkkel”.

Művészeti és vezetői koncepciójáról azt mondja, „a színház elsődleges feladatai közé tartozik a nemzeti értékek, hagyományok, illetve a magyar nyelv ápolása. A nemzeti értékeket egy egészséges színházkultúra par excellence megjeleníti”. Fontosnak tartja a sokszínűséget: „a vásári játéktól a shakespeare-i dramaturgián át a rituális színházig a legkülönbözőbb stílusokat, formákat, módszereket lehet megvalósítani”.  Az alap mindig „a nézők figyelembe vétele, igényeik szolgálata. Ami nem kiszolgálást, hanem tiszteletet jelent”.

Dér András szerint a színház „átformálja az erkölcsöt”, és nem célja „a mocsok, a szenny színpadi térbe emelése azzal, hogy íme, ilyen vagy te ember, és semmi nem segíthet rajtad”. „Nem kívánom magára hagyni a nézőt, a humor, a nevetés, a költőiség eszközeivel inkább felrepíteni szeretném őket. Olyan színházat szeretnék, ahol megszületik a katarzis” – vallja.

Fontos a fiatalokkal való kapcsolatteremtés, ennek jegyében „létre kell hozni a Fiatal Színházszeretők Társaságát”. Bár a színház „a művészet temploma, de stabil, áttekinthető gazdasági konstrukció nélkül egyensúlytalan. Ha nincs mögötte korszerű infrastruktúra és épület, akkor légüres térben lavíroz”.

Dér András (forrás: YouTube)

Dér András célul tűzi ki, hogy „a XXI. századi elvárásoknak megfelelő, korszerű, nyitott színház-esztétikai modell legyen a Weöres Sándor Színház. A hagyományok ápolására és az innovatív ötletek számára egyaránt kész, modern kulturális teret képzelek”. Úgy véli, a színháznak „ügyelnie kell a műfaji sokszínűségre. Repertoárja a drámától a vígjátékon át a zenés színházig terjedjen”.

Fontosnak tartja a családi színház felé való nyitást. „Egy kis boldogságot csempészni az emberek szívébe, ez a vágyam” – vallja. Szerinte „a színház direktben ne politizáljon, azt bízza a politikai kabaréra. Ami nem azt jelenti, hogy a színház nem politikus”. Ezért olyan fiatal rendezői gárdával képzeli el a munkát „akiknek a morálja, esztétikája már nem a napi politika szintjén mozog”.

A Weöres Sándor Színház egyes játszóhelyei más-más feladatot tölthetnek be. A nagyszínpad „a jó értelemben vett népszínházi alapokra épített daraboknak ad elsősorban helyet”, míg a Márkus Emília teremben „már jó érzékkel lehet váltogatni a műfajokat”. A stúdiószínpad „az alkotóműhelyekben fogant kísérletezésnek, a színházi nyelv útkeresésének lehet terepe”, a Krúdy Klub „hangulatos terében” pedig „vacsorával egybekötött könnyedebb hangvételű előadások is megvalósíthatóak”.

Dér András úgy véli, a színház jelenlegi nézőszáma és a bérletesek száma a lakosság lélekszámával összevetve elég alacsony. Éppen ezért „növelni kell a bérletesek számát”, amit „teljesítményorientált közönségszervezéssel” és a nézők felé való nyitással lehet elérni. Ki kell használni továbbá „az internet adta lehetőségeket és a személyes, közvetlen kapcsolatteremtés erejét”. A nézőszám mellett az előadásszám is növelhető.

A jövő évadban olyan rendezőket tervez meghívni, mint Fehér Balázs Benő, Nagy Viktor, Hegymegi Máté, Bozsik Yvette, Vidovszky György vagy Gárdos Péter. Ő maga a Csinibaba című filmből készült előadást rendezné. A pályamű szerint együttműködésről állapodtak meg az ExperiDance-szel, folyik az egyeztetés a Liszt Ferenc Zeneakadémiával, és „maximálisan számítanának” a Savaria Szimfonikusokra. A Kaposváron végzett színészekből alakult k2 színházzal Szombathelyhez köthető darab létrehozását tervezik, ami része lenne a Kaposvári Egyetemmel való szorosabb együttműködésnek.

Dér András (forrás: YouTube)

A kortárs drámaírók ösztönzésére „drámapályázati projekteket” hirdetnének meg. Lenne pajtaszínház, operabeavató, drámafordító műhely, ifjúsági és színházi nevelési program, amelyben kiemelt hangsúly esne „a problémás és hátrányos helyzetű fiatalok rendszeres színházi nevelésére”. Osztálytermi előadások is műsorra kerülnének, bemutatnák többek között a Szociopolyt is.

A színházat Dér szerint közösségi térré kell tenni. Együttműködést tervez helyi kulturális intézményekkel, a régió színházaival, melyekkel kistérségi színházi fesztivált is rendeznének, a visegrádi országok színművészeti egyetemeivel pedig Játszótér (ActinGround) fesztivált. A színháznak „minden lehetséges eszközzel támogatnia kell”, hogy Szombathely elnyerje az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ban.

Dér András pályázatához együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá többek között Vidnyánszky Attila, Gárdos Péter, Vidovszky György, Nagy Viktor, Bozsik Yvette, Hegymegi Máté, Fehér Balázs Benő, Gyevi-Bíró Eszter, Visky András, Lackfi János, Benkó Bence és Fábián Péter; valamint az ExperiDance, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és a Soproni Petőfi Színház igazgatója.