Nagy-Kálózy Eszter és Tahi Tóth László is a friss Kossuth-díjasok között

Átadták a Kossuth-díjakat a művészeti élet kiválóságainak.

Nagy-Kálózy Eszter

Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész. 1988-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (akkor még főiskolán), de 1986-tól már játszott a Madách Színházban. A főiskola után 1990-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház, majd 1993-ig a Radnóti Színház színművésze volt. 1993 és 1996 között a Művész Színházban és a Thália Színházban szerepelt. 1997 óta a Kelemen László színkör tagja. 2000 és 2002 között az Új Színház tagja volt. 2003-tól a Veszprémi Petőfi Színházban szerepelt. 2013-tól a Nemzeti Színház művésze. Eleinte naivát alakított, később jelentős karakterszerepeket formált meg.

nagy-kalozy_edith_es_marlene.JPG                           Nagy-Kálózy Eszter az Edith és Marlene előadásában

Legfrissebb színházi bemutatója Az úr komédiásai a Nemzetiben. Ugyanott jelenleg is játszik a Cyrano de Bergerac, a Szindbád és a Szentivánéji álom című előadásokban. De a Centrál Színházban is látható az Edith és Marlene, a Pletykafészek, a New York-i komédia, valamint az És Rómeó és Júlia …című előadásokban.

Színpadi munkái mellett rendszeresen szerepel filmekben és tévéjátékokban is, legutóbb a Kossuthkifli bibircsókos öregasszonyaként láthattuk a televízióban. Legközelebb az 1945 című filmben találkozhatunk vele.

A Kossuth-díjat páratlanul gazdag és sokszínű, a naivaszerepektől a legjelentősebb drámai hősnőkig terjedő, nagyívű színpadi, illetve számos felejthetetlen alakítást magába foglaló mozifilmes pályája, valamint jelentős szinkronszínészi tevékenysége elismeréseként kapta.

Tahi Tóth László

Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész. 1966-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (ami akkor még Főiskola volt), azóta a Vígszínház tagja. A színdarabok mellett számos filmben és tévéjátékban szerepelt és szinkronszínészként is rengeteg filmben hallhattuk jellegzetes orgánumát. Elsősorban komikus alakításairól ismerjük, de többször bizonyítékát adta, hogy drámai karakterek megformálásában is kiváló.

tahi-toth_macska_a_forro_puskel_zsolt_port_hu.jpg                           Tahi Tóth László a Macska a forró bádogtetőn előadásában (fotó: Puskel Zsolt / Port.hu)

Jelenleg egy súlyos műtét után rehabilitálódik. Reméljük, mihamarabb viszontláthatjuk őt a Vígszínház színpadán.

A Kossuth-díjat eredeti látásmódját és kivételes jellemábrázoló képességét a tragikomikus és groteszk műfaj mestereként zseniális alakításokban kamatoztató, sokoldalú színházi és filmes pályája, valamint hangjával számos emblematikus filmes karaktert feledhetetlenné tevő szinkronszínészi munkája elismeréseként ítélték oda neki.

Sass Sylvia

Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő (szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte 1970 és 1972 között. A Magyar Állami Operaház színpadán 1971-ben lépett fel először Bizet Carmenjének Frasquita szerepében, majd tanulmányai elvégzését követően 1979-ig az Operaház magánénekese volt. Több nemzetközi énekversenyen ért el sikereket, 1972-ben a Magyar Televízió Kodály Énekversenyén első díjat nyert, 1973-ban a szófiai énekverseny nagydíját, valamint a legjobb kamaraénekesnek járó különdíjat kapta meg. 1975-től egyre gyakrabban szerepelt külföldi operaházak előadásaiban.

sass_sylvia.jpg

1995-től koncerteken lép fel. 1996-tól 2000-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán dalirodalmat tanított. 1996-tól mesterkurzusokat tart a világ számos zeneművészeti oktatási intézményében. Több mint harminc lemeze jelent meg, melyek között teljes operafelvételek és szólóalbumok is megtalálhatók.

A Kossuth-díjat a világ legrangosabb operaszínpadain és koncertpódiumain egyaránt rendkívül sikeres, az operairodalom szinte minden fontos drámai szoprán szerepét felvonultató művészi pályája, valamint a fiatal tehetségek felfedezése és nevelése iránti elkötelezettsége elismeréseként kapta.

Radnóti Zsuzsa

Jászai Mari-díjas dramaturg, érdemes művész, Örkény István Kossuth-díjas író özvegye. 1958-1963 között végezte el az ELTE BTK magyar-német szakát. 1963-ban dramaturgként került a Vígszínházhoz, majd a teátrum dramaturgiai vezetője lett. 2009-ben megvált a színháztól, azóta vendégdramaturgként dolgozik ott és más teátrumokban. Korábban a Színházi Dramaturgok Céhének elnöke is volt.

radnoti_zsuzsa_2.jpg

Színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll. A Zalaegerszegi Színházból indult Nyílt Fórumnak, a mai magyar dráma évenként megrendezendő találkozójának és versenyének egyik alapítója és szervezője volt. Tanított az ELTE Irodalomtörténeti Intézetében, vendégtanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen. Társ-tanár volt a Spiró György vezette Vígszínházi Drámaíró Iskolában. Meghívott előadóként adott órákat a Veszprémi Pannon Egyetemen.

A Vígszínház jelenleg is futó előadásai közül dramaturgként dolgozott többek között A Pál utcai fiúk, A Hallgatni akartam, a Kvartett, A Kellékes, Az élet mint olyan és a Padlás című előadásokban.  Emellett számos más budapesti és vidéki színdarabban segítette dramaturgként a rendezők munkáját.

A Kossuth-díjat a kortárs magyar irodalom legjelentősebb alkotásainak hiteles, a szerzői koncepciót híven tükröző színpadra állítása mellett a hazai drámairodalom történetének kutatása és publikálása terén is rendkívüli munkája elismeréseként kapta meg.

Kossuth-díjban részesültek továbbá:

 

BÁLINT MÁRTA színművész az erdélyi magyarság megmaradását és a Kárpát-medence kulturális kincseinek továbbadását közel öt évtizede töretlen hittel és alázattal szolgáló, a magyar és világirodalom legnagyobb klasszikusait mély átéléssel és gazdag drámai eszköztárral közvetítő, kivételesen magas színvonalú művészi pályája elismeréseként;

BERTALAN TIVADAR látványtervező, festő- és grafikusművész, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja számos, mára klasszikussá vált film és tévésorozat látványvilágát meghatározó, nagy hatású munkája mellett a festészet, a grafika és a könyvművészet területén is kimagasló, sokoldalú alkotóművészi pályája elismeréseként;

FÉSŰS ÉVA író, költő a magyar gyermek- és ifjúsági irodalmat gazdagító kiemelkedő életműve, tiszta és szép nyelvi eszközökkel megalkotott, örök érvényű emberi értékeket közvetítő meséi, valamint televíziós és rádiós gyermekműsorai elismeréseként;

FRENREISZ KÁROLY zeneszerző, előadóművész a klasszikus zenei képzettségét a hazai rock-beat korszak több legendás, külföldön is sikeres zenekarának alapító tagjaként kamatoztató, a magyar könnyűzenei életet népszerű slágerek és film betétdalok sorával gazdagító pályája elismeréseként;

GALÁNFI ANDRÁS fafaragó népi iparművész, előadóművész, a népművészet mestere, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a rönkbútor-faragás régi hagyományát mesteri módon folytató, a modern funkciót tradicionális stílussal ötvöző alkotásai, valamint a magyar népi tárgykultúra kincseinek továbbörökítését elhivatottan szolgáló munkája elismeréseként;

KAMP SALAMON, a Lutheránia Ének- és Zenekar Liszt Ferenc-díjas karnagya, a Magyar Bach Társaság alapítója és elnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Karmester és Karvezető Tanszékének egyetemi tanára a klasszikus repertoár, főként a barokk zene és Johann Sebastian Bach életművének széles körű megismertetése mellett az egyházi kantáták és a kortárs művek megszólaltatására is nagy hangsúlyt fektető karnagyi és művészeti vezetői munkája, valamint értékes zenepedagógusi tevékenysége elismeréseként;

PÉTERFY LÁSZLÓ szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja az erdélyi középkori és reneszánsz művészet, illetve a népi kő- és fafaragás hagyományait modern stílusokkal ötvöző, számos jelentős köztéri alkotást magába foglaló, kimagasló művészi életműve elismeréseként;

RICHTER JÓZSEF Jászai Mari-díjas artista, cirkuszművész, érdemes művész a magyar cirkuszművészet hagyományainak továbbélését és nemzetközi rangra emelését szolgáló, kimagasló színvonalú artistaművészi pályája, illetve világszerte sikeres produkciók sorát felvonultató társulatvezetői munkája elismeréseként.

Ugyancsak Kossuth-díjban részesült KELETI ÉVA Balázs Béla-díjas fotóművész, aki a hatvanas években iskolát teremtett a színházi fényképezésben. A díjat a magyar vizuális kultúra egyik meghatározó szereplőjeként elsősorban a hazai színházi élet kulisszák mögötti világának dokumentarista stílusú, valósághű megörökítését szolgáló, példaértékű szakmai alázattal végzett művészi munkája elismeréseként kapta meg.

süti beállítások módosítása