„Falusi Mariann először sikítófrászt kapott”

Agota Kristof Az analfabéta című műve először látható Magyarországon, a Rózsavölgyi Szalonban, Falusi Mariann előadásában és Galgóczy Judit rendezésében. Interjú.

Az előadás rendezője, Galgóczy Judit mesélt többek között arról, mióta dédelgeti magában az előadás gondolatát, mikor és mitől szólalt meg benne annak zenéje és hogyan lett végül Falusi Mariann a monodráma előadója.

Hogyan találtak egymásra Agota Kristof regényével? 

Két éve cipelem magammal, két éve szeretném elmondani, pontosabban elmondatni ezt a számomra fontos anyagot valakivel, és ezt most sikerült megvalósítani. Elsőre alig hallottam hozzá magamban zenét, aminek megvan a maga oka, hiszen Agota Kristof a nyelvvel, a szavakkal operál.  Először úgy volt, hogy Magyarország egyik legnagyobb színésznője (Kováts Adél – a szerk.) monda el, hozzá igazítottam volna a szöveget. Azután másképp alakult.

Galgóczy Judit (forrás: Rózsavölgyi Szalon)

Hogyan esett a választás végül Falusi Mariannra? 

Különleges dolog egyedül állni a színpadon. Sokáig keresgéltünk, és egyszerre jött ez a közös csodálatos ötlet Zimányi Zsófiával, a Rózsavölgyi Szalon művészeti vezetőjével. Megtaláltuk Falusi Mariannt, aki először sikítófrászt kapott, de miután ez a szöveg szavakat és érzelmeket is közvetít, így aztán elkezdett szólni bennem olyan zene is, amit addig nem hallottam, és végül Mariannra lett átírva ez az önéletrajzi írás. Zeneszerzőt is hívtunk hozzá, Födő Sándor személyében, aki vezérmotívumként két csodálatos dalt írt ehhez. Reméljük, a nézők is szeretni fogják ezt a néha mulatságos, néha megrázó estet. A Rózsavölgyi Szalon ideális helyszín erre a darabra. 

Milyen jelentéssel bír a mű címe? 

Agota Kristof egy magyar származású, franciául író, aki 2011-ben Kossuth díjat kapott. Mindent franciául írt, el se olvasta a magyar fordításokat. 1956-ban fiatalon elhagyta az országot, először dolgoznia kellett, utána írt. A Nagy Füzettel lett világhírű, melyet harmincegynéhány nyelvre fordítottak le, és az elnyomott helyzetben lévőkről szól, torokszorító, lokáció nélküli alkotás. Kötelező olvasmány számos országban, de nem Magyarországon. Agota Kristof nem élhette meg, hogy Szász János filmet forgatott a könyvből, amit Oscar-díjra is jelöltek (2011-ben hunyt el Svájcban - a szerk.). Az analfabéta 2005-ben jelent meg franciául, nem is nagyon ismerik itthon, ahogy Agota Kristof-ról sem tudnak annyit az emberek, mint kellene. Az értékek szerencsére mindig megmaradnak. Ő egy érték Magyarországnak. Az analfabéta központi témája annak a küzdelme, hogyan lehet máshol élni, mi az identitásőrzés, miben van az egyén identitása, mit jelentenek ezek a szavak?  

                                       Agota Kristof

Miért olyan fontosak számára a szavak? 

Ő lovagol a szavakon. Én úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a szavak pontosak legyenek, mert a gondolat mindig a szavakon keresztül jelentkezik. Ha a szavak pongyolák, és azok az emberek, akik felelősek a szavakért, rosszul használják őket, az mindig katasztrófához vezet. Az analfabéta a kényszerű elmenés, az elszakadás harca és fájdalma. Csodálatos anyag.  

...

Az előadás először március 28-án látható a Rózsavölgyi Szalonban. Ezt követően április 10-én, 11-én és 18-án, valamint május 2-án, 3-án és 15-én nézhetik meg az érdeklődők ugyanott. Minden alkalommal este fél 8-as kezdéssel.

(Forrás: Rózsavölgyi Szalon)