A Magyar Színházrendezői Testület választmánya lemondott, az új választmány elnöke Székely Kriszta rendező lett. A régi és az új vezetőt kérdeztük.
A Magyar Színházrendezői Testület a Magyar Színházi Társaság tagszervezeteként március 20-án tartotta tisztújító közgyűlését. A testületet vezető Választmány, élén Bagó Bertalan rendezővel lemondott és megválasztották az új Választmányt. Ennek tagjai Székely Kriszta, Berzsenyi Bellaagh Ádám, Halasi Dániel Hegymegi Máté és Tasnádi Csaba lettek. Az újonnan felállt Választmány első ülésén, április 5-én elnökként Székely Krisztát, alelnöknek Berzsenyi Bellaagh Ádámot választotta meg.
Székely Kriszta
A változás okairól kérdeztük Bagó Bertalant, a leköszönő elnököt, aki elmondta, hogy a tisztújítás célja a fiatalítás volt: ahogy korábban ők is egy idősebb rendezői generációtól vették át a testület irányításának és a benne folyó munka szervezésének feladatát, most elérkezettnek látták az időt, hogy átadják azt egy náluk fiatalabb nemzedék számára. Mint elmesélte, nem könnyű dolog a közös érdekképviseleti munka kialakítása és fenntartása a rendezőkkel, akik a színházi élet kifejezetten individuális résztvevői. Ehhez fiatalos lendületre és sokkal több ráfordítható időre van szükség, mint amennyi a leköszönő Választmánynak a tagok felszaporodó munkái mellett minderre jutott. Bízik benne, hogy az új Választmány képes lesz a szükséges mennyiségű energiát beletenni a testület vezetésébe.
Székely Krisztától azt akartuk megtudni, milyen tervekkel és elképzelésekkel kezdik el a munkát.
Miért volt szükség a tisztújításra?
Az újítást maga a Testület kezdeményezte és keresett meg többünket, akikből az elnökség végül kikerült. Én úgy láttam, bíznak abban, hogy ez a nagy részben fiatalokból álló, friss csapat képes kiépíteni egy olyan szervezetet, ami a rendezői szakma kérdéseire, ügyeire új válaszokkal, programokkal, fórumokkal tud szolgálni. Nagy lendülettel álltunk neki a munkának.
Melyek az új választmány tervei a közeljövőre nézve?
Rengeteg dolgunk van, most csak pár példát említek. Az első és legfontosabb dolog feltérképezni, tájékozódni, kommunikálni országos szinten. Szeretnénk foglalkozni a frissen végzett rendezők gyakorlati idejének megszervezésével és ezzel egy időben kapcsolatot kiépíteni vidéki és fővárosi színházakkal. Akár erre a bemutatkozásra fesztivált, fórumokat szervezni. A már régebben a pályán lévő rendezők vezetésével, több műfajban mentor programot hoznánk létre, ahol generációk kommunikálhatnak egymással és tanulhatnak egymástól. Gondolkozunk azon is, hogyan tehetnénk elérhetővé külföldi workshopokat, fesztiválokat magyar rendezők számára. Fontosnak tartanék egy honlapot, ami interaktívan követi a magyar rendezők munkáit, profilját, elérhetővé teszi a magyar színházak műszaki tulajdonságait és alap jogi kérdésekben, jogorvoslásban is segíti a rendezők ügyeit stb... Rengeteg terv, ötlet van.
Fotó: Horváth Judit
A választmány elnökeként mi a legnagyobb és legnehezebb kihívás ebben a munkában?
Vannak kérdések amiket alaposan és pontosan újra kell gondolni. Változik a szakma, a színház is és fontos a nyitottság az új formákat kereső, független vagy esetlegesen a nem rendeződiplomás alkotók felé, de ezzel egy időben fontos a szakma védelme, a minőség és ezzel együtt a közönség védelme a dilettantizmustól. Ez minden szakmának ügye takácsoktól az orvosokig. Nekünk is. Most kezdtük, nagyon nagy a lendület és ebből biztosan jó dolgok fognak születni. De nem vagyok hajlandó a nehézségek mentén haladni, azoktól tartani, én ezt lehetőségnek élem meg arra, hogy tegyünk, szervezkedjünk, beszélgessünk a magyar rendezői szakmáért.
Miért vállaltad el ezt a tisztséget?
Fiatalként rengeteget beszélgettünk, vitáztunk az egyetemen vagy színházakban borok fölött, hogy mi mindent tehetnénk ezért a szakmáért, annak egységéért, a pályakezdőkért. A megkereséskor az éreztem, hogy itt a lehetőség, hogy ne maradjanak ezek a tervek elméleti szinten, hogy ez egy alkalom arra, hogy cselekedjek és ne csak beszéljek és ezt sokkal jobban szeretem.