Szabó Réka: „Az elmondhatatlant próbáljuk elmondani”

A Tünet Együttes a szülés élményéről készít előadást. A koreográfus-rendező a Librariusnak mesélt erről a ki nem beszélt határhelyzetről.

A Tünet Együttes Burok – a táguló idő összehúzódásai című új produkciójában a szülés élményét kísérli meg felidézni, szétszálazni és megmutatni testtel, szóval és képpel. Az előadásban résztvevő négy táncosnő a saját szüléstörténetéből és testemlékeiből, traumatikus és euforikus élményéből dolgozik. Megpróbálják kifordítani mindazt, ami a csukott szemeken, a bőrön, a tudattalanon belül történt. Szabó Réka rendezi és koreografálja az előadást.

burok_image_fin2.jpgAz előadás imázsképe (fotók: Mészáros Csaba)

Szabó Réka gyermeke kilenc évvel ezelőtti születése után gondolt arra először, hogy a szülés élményéből előadást készítsen. „Kilenc éves a lányom, kilenc éve szültem. Akkor úgy éreztem, hogy ez az élmény megoszthatatlan. Aztán gondolkodni kezdtem azon, hogy mit jelent az, hogy valami megoszthatatlan, és hogy át lehet-e mégis adni belőle valamit” – meséli az interjúban.

Végül négy táncosnővel, Furulyás Dórával, Nagy Csillával, Dányi Viktóriával és Virág Melindával, akik mindannyian anyák, belevágtak. „A mozgásanyag és maga az előadás a vajúdás és a szülés élményéből épül fel. A szülést mindenki nagyon egyedien éli meg, bár vannak benne erős közös pontok. Határhelyzet, amikor olyan erőkkel találkozol a saját testedben, amelyeket amúgy nem ismersz a hétköznapi életből” – fogalmaz a rendező-koreográfus.

Szabó Réka egy kifejezetten fizikális előadást ígér némi verbalitással, mélységgel és abszurd humorral. „Ahogy a szülésről beszélni szokás, be van szorítva egy szűk mezsgyére: a blogokon főleg traumatikus szülésekről szóló, vádaskodó leírásokat olvashatunk, a másik oldalon pedig ott vannak azok a beszámolók, amelyek rózsaszínű felhőbe burkolják az egészet” – mondja, hozzátéve – „De nem jellemző az a beszédmód, amely analitikusan, a maga komplexitásában próbálná felfejteni ezt az eseményt. A szülés ki van szorulva a közbeszédből. Biztos kíváncsiak vagyunk rá, de akadályoz a félelem”.

burok_image_fin.jpgAz apák számára is segítség lehet, ha sikerül ezt a témát közbeszéd tárgyává téve kibeszélni. „Növekvő elvárás, hogy az apa ott legyen szüléskor, de utólag sokszor kiderül, hogy traumatikus volt neki az élmény. Váratlanul érte, frusztráló volt. Hiányzik valami a kultúránkból, társadalmunkból, ami felkészít és átsegít ezen az élményen. Pedig a szülés az egyik legmeghatározóbb esemény az életben. Dimenzióváltás, ha keresztülmész rajta, utána nem ugyanaz az ember vagy többé” – vallja Szabó Réka.

Hogy mindebből hogyan lesz egy előadás? „Azokat a belső fizikális élményeket használtuk fel, fordítottuk ki a mozgásanyag létrehozásához, amelyeket a szülő nő megél. Megkerestük ennek az állapotnak az alapvető összetevőit, rétegekre bontottuk. A légzés, a hangok, az idő, az erő, a periodikusság, az összehúzódás minősége…” – meséli Réka. „Az előadásaimban gyakran dolgozom testi-lelki emlékekkel, az előadók személyiségével és élettörténetével. De ennyire tisztán, fókuszáltan még nem indultam ki egy testi élményből” – fűzi hozzá.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az elmondhatatlant próbáljuk elmondani. Voltaképpen az előadás maga ez az újra-újrapróbálkozás, egyre mélyebben és erősebben. Pont úgy, mint a vajúdás” – fogalmaz.

Az interjúból az is kiderül, hogyan kezdtek el dolgozni a próbák során ezzel a témával, hogyan próbálják elérni, hogy a személyes tapasztalat megjelenjen egy mozdulatban, és mi az, amiről fontosnak tartja Szabó Réka, hogy a leendő anya még az első szülése előtt tudjon.

A teljes interjú, amelyet Cziglényi Boglárka készített, itt olvasható.

...

A bemutatót egy kerekasztal-beszélgetés előzi meg a Trafóban civil szereplőkkel január 25-én, délután fél 6 órakor, Szülés, félelem, szabadság címmel. Az előadás február 2-án és 3-án látható a Trafóban, este 8 órai kezdéssel.

süti beállítások módosítása