Commedia Antiphobia - Újra jön a Pszichoszínház

Bácskai Juli

Parti Nóra: Játszani Jó és Nálad Lehet! Szabadon! Köszönöm! és bármikor Boldogan!.....

Pap Vera: Fantasztikus élmény volt! Rettegtem, először mentem improvizálni. Józsa Imrével ezer éve ismertük egymást, de soha nem kerültünk össze játszani. Jó volt a történet, a jelenetek, amit Juli írt. (A kihűlt párkapcsolat) A színész nem élheti át máskor, hogy ennyire bízzanak benne! Arra van dresszírozva, hogy azt teszi, amit mondanak, szájába rágnak mindent, amit tennie kell. Itt sokat bízott ránk Juli, de segített, amit előtte megbeszéltünk. Ha nem bíznak a színészben, ô se bízik magában. Hálás voltam, hogy előjátékként rockizni kellet, mert kimozgatta a testemet, és feloldódott minden gátlásom ettől. Megszűnt a félsz bennem. Sokat segített János a hegedűvel, mert ötleteket adott, irányította a testemet, hogy mit csináljak, főleg a néma jelentben, amikor beszéd nélkül évek történetét játszottuk el. Olyan fincsi volt az egész, hogy játszom, és nincs kipróbálva, bepróbálva, mégis létrejön egy előadás, ott állsz, szédülten, hogy mi lesz, és megtörténik! A nézők együtt voltak velünk, jólesett az első nevetés, a hangulat végig. Amikor Juli beszélgetett velük, nagyon érdekes volt, ma már nem sok ilyen élmény van emberek között. Nagy élmény volt színészileg, emocionálisan hatalmas inspirációt adott ez az este!

Pokorny Lia: Először azt gondoltam, ez képtelenség! Nem megy! Akkora para, hogy nem bírom! Juli bíztatott, ô tudja, hogy akit kiválaszt, az jó is lesz.

Amikor jött a közönség, attól féltem, hogy meg se tudok szólalni. De elkezdődött és akkora felszabadulást éltem át Tóth Jocó mellett, csak jöttek a gondolatok! Hevér Gáborral katartikus volt játszani, egy jelentben az apám volt, és én igazán féltem tőle, igazi könnyekkel sírtam! Fontos dolog lett az életemben a Pszichoszínház. A (Csányi) Sanyival játszani érdekes volt. Sokkal többet tudok róla, mint más kollégáról, élvezetes improvizálni vele is, de jobban kontrolláltam magamat. Védem a közös magánéletünket. Ezért is nevettünk közben is egymáson és magunkon.

Bálint András: Kedves Juli, valóban nagyon jól éreztem magam vasárnap este a te különös Pszichoszínházadban. Nem tudtam igazán figyelni Rád és lelkes nézőidre, mivel igencsak elfoglalt szokatlan improvizációs tevékenységem, amiben hallatlan segítségemre volt Hegyi Barbara. Külön köszönet neki! Működő színház ez, sajátos és nagyon otthonos. Kifejezetten barátságos hangulatú ebben a nagyon is hideg és barátságtalan világban. Most már közvetlen rokonszenvvel figyelem értékőrző színházadat. 

Láng Annamária: Kiszolgáltatott helyzet, nem tudom, mi fog történni. Másrészt nagy a színész szabadsága. Mivel ez teljes improvizáció, az ember kénytelen a saját életéből hozni példákat. A hagyományos színházban? Egy-egy szerep elemzésénél is magunkról beszélünk. A próbafolyamat egyben terápia is. Itt a Pszichoszínházban legalább megtanulom a kérdéseket föltenni. Néha olyan, mintha mi magunk ülnénk pszichológusnál. Nagyon jó volt nekem például Galkó Balázzsal játszani, aki más generáció, más életstílus, és mégis együttműködtünk. Vagy Elek Ferivel, amikor egy portásnőt kellett játszanom, másképp képzeltem a figurát, amíg Juli nem adta oda a sötét szemüveget, fehér kesztyűt és a névjegyet –stop táblával -, akkor megszületett a hangom és a szókincsem is hozzá.  

Für Anikó: Nagyon jó volt beugrani, minden a szívemből jött, amit csináltam. Az egészet jó ötletnek tartom, olyan friss és üde az egész, egy új színfolt a színházi életben, amilyen még nem volt.  

November 10-én 20’ „Ne gondolj a legrosszabbra! Commedia Antiphobia” az Eötvös10-ben (VI. Eötvös u.10) Parti Nórával és Németh Kristóffal

Ez a cikk a  támogatásával jött létre (x)