Ismerik a FAQ Színházat? - Interjú Árvai Péterrel

2016. február 3. szerda, 09:01

Gerald Durrell ökológiai tündérmeséjét dolgozza fel a MU Színházban a FAQ Színház a MANNA koprodukciójában - A hahagáj bemutatója február 5-én lesz a nagyszínpadon. A rendezővel, Árvai Péterrel beszélgettünk a készülő előadásról és a Társulatról.

 

2009-ben alakultatok meg. Hogyan jött össze a társulat, mi motivált titeket a közös munkában és új társulat szervezésében?

 

Eleinte a közös munka öröme adta a motivációt hogy együtt dolgozzunk, hiszen társulatunk magva kezdetben egy győri színjátszó csoportból indult. 2009-ben Tárnoki Márk lett a művészeti vezetőnk, aki mind a mai napig irányítja a társulatot. Ő rendezte nekünk az I. Erzsébetet, amit két évig játszottunk és több fesztivált is nyertünk vele. Az ezt követő évben a társulat tagjai Budapestre kerültek, itt kezdtünk el egyetemre, főiskolára járni, így a fővárosban folytattuk a színházi munkát. Tovább ápoltuk a régi színjátszós hagyományainkat és egyre összetartóbbak lettünk, de egyikünk sem készült színésznek, ezért szükségét éreztük, hogy állandóan tréningezzük magunkat, meghívott szakemberek irányításával. Budapesten mindegyikünket más fele vitt el az élet, van köztünk pszichológus, tanító, vendéglátós, filmrendező, zenész, de a közös találkozási pontunk a színház és ez a társulat. Mindenkinek a szívügye, hiszen innen ered a barátságunk is. 2012-ben gondoltuk úgy, hogy megalakítjuk a saját független színházi társulatunkat és újra definiáljuk magunkat. Innentől célul tűztük ki, hogy egy szabadon gondolkodó, változásra képes közösséget hozzunk létre. Ekkor lettünk FAQ Társulat és ebben az évben kaptunk először meghívást - az I. Erzsébetnek köszönhetően - a MU Színháztól, ahol aztán megszületett egy Brecht darab nyomán a Dominó című előadásunk, majd a Leonce és Léna.  Abban, hogy társulatunk pályázni és utazni is tudjon legfőbb támogatónk, a Manna segített minket.

 

ahahagaj 01

 

- A MU Színház évről évre lehetőséget ad a társulatnak egy nagyszínpadi bemutató létrehozására. Mennyiben számít a nézői fogadtatás a darabok választásakor, a visszajelzések?

 

Természetesen igyekszünk olyan témákat elővenni, amelyek sok embert érinthetnek, de elsősorban úgy tekintünk a projektekre, mint tanulási folyamatokra, ahol az előadás megvalósításánál nagyobb célt tűzünk ki magunk elé. Az új előadások témáját mindig úgy választjuk ki, hogy az nekünk, a társulat tagjainak is fejlődési lehetőséget jelentsen: egyénileg és csapatmunkában is, olyan feladatokat állítunk magunk elé, amit mindenkinek „meg kell ugrani”, ki kell mozdulnunk a komfortzónánkból, és új irányt kell vennünk. Fontos cél, hogy kialakítsuk a saját zenei stílusunkat - vagy éppen az adott előadás zenei stílusát, hogy minél többet tanuljunk a színházi formákról, vagy  például a színházi nevelésről. Így jött létre a kooperáció a Kerekasztal Színházi Nevelési Társulattal és sok olyan új alkotótárssal is, akikkel később is igyekszünk fenntartani a baráti, szakmai kapcsolatot. Az egyik legfontosabb dolog szerintem, hogy érdekeljen minket az, amiről beszélünk és élvezzük azt, ahogyan beszélhetünk erről. Nézőként nekem sokszor az a legfontosabb, hogy olyan embereket nézhessek, akik szeretik, amit csinálnak és közölni akarnak valamit a nézőkkel.

 

- Kik vannak most a társulatotokban, és milyen háttérrel vágtatok bele a színházcsinálásba?

 

A társulat magját hatan - Barcsai Bálint, Lakatos Dorina, Orbán Borbála, Tárnoki Márk, Tóvaj Ágnes és jómagam - alkotjuk. Mindannyiunk számára „szerelem munka” az FAQ.  Komoly elköteleződés, de mivel megélni nem tudunk belőle, ezért van civil munkahelyünk is, és olyan is van köztünk, aki még tanul az SZFE-n vagy a ELTÉ-n.

 

- Hátrány-e az bármilyen fronton, hogy nem végzett színészekből áll a társulat?

 

Amikor 2010-ben Budapestre kerültünk, különböző képzések, tréningek segítségével igyekeztük fejleszteni készségeinket, gondolkodásmódunkat, részben a szakmai hiányosságok miatt. Színészmesterség-, pszichodráma-, zenei-, mozgástréninget tartottak nekünk meghívott szakemberek. Tanultunk Rácz Attilától, Komáromi Sándortól, Hegymegi Mátétól, hogy csak néhányat említsek közülük. Azóta is igyekszünk folyamatosan fejleszteni magunkat. Vannak folyamatok, amikor érezzük, ennek a tapasztalatlanságnak a hátrányait, de igyekszünk erre úgy tekinteni, mint adottságra és kiegészíteni azokkal a képességekkel, amiket az élet más területein szereztünk meg. Ezzel a szerteágazó gondolkodással nagyon sok terültről meríthetünk.

 

- Célotok a saját színházi nyelv kialakítása, a kísérletezés és szabad gondolkodás. Mennyire van ilyesmire lehetőség a mai magyar színházi keretek között?

 

Úgy gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy a saját színházi nyelv kialakítása, a kísérletezés és a szabad gondolkodás nélkül nem létezik független színház. Mi úgy látjuk, hogy most telített ez a réteg sok jó alkotóval, ami nagyon szerencsés, mert így tudunk egymásra hatni és egyre nagyobb lesz az összefogás.

 

9F3A1055

 

- Nagy sikerrel megy a MU Színházban A mulandó előadásotok, ami saját szövegekből íródott. Mi volt az inspiráció, mi motivált bennetek az előadáshoz?

 

Izgatott minket, milyen lehet magunktól, magunkból létrehozni egy előadást. Így még inkább rólunk tud szólni és arról, hogy a mi generációnkban milyen fenyegetések, problémák, vágyak jelennek meg. Azt is érdekes volt megtalálni, hogy mi is érdekel minket igazán. Nagyon inspiráló volt a próbafolyamat eleje, amikor idegen emberektől titkokat, és „leg-” történeteket gyűjtöttünk…legboldogabb, legviccesebb, legkínosabb… Rájöttünk, hogy néha sokkal könnyebben beszélünk a legféltettebb titkainkról, félelmünkről egy ismeretlen embernek.

 

- Gerald Durrell egyik regényét, A hahagájt dolgozzátok fel ezúttal. Milyen korosztálynak szánjátok az előadást?

 

Igyekszünk minden korosztálynak fogalmazni. Habár ennyi idősen nehéz elszakadnunk a saját életkorunkat érintő problémáktól, de reméljük, mindenki megtalálja benne a maga személyes üzenetét.

 

- Milyen főbb kérdésekben tértek el az eredeti regénytől majd az előadásban?

 

Nagy változást a cselekményben nem eszközöltünk, inkább egyszerűsíteni próbáltuk. Igyekeztünk figyelni az egyént és közösséget ábrázoló képekre. Sajnos nagyon sok regénybeli szereplőt ki kellett húznunk, fel kellett őket áldozni, hogy sűríteni tudjuk a történetet. A szigetet próbáltuk nagyon finoman a magyar viszonyokhoz igazítani. Szerintem olyan történetet hoztunk létre, ami nem kész és kényelmes megoldást mutat fel, hanem inkább elbizonytalanítja az embereket és kérdéseket tesz fel.

 

- Mit jelent számotokra ez a regény, miért ezt választottátok legújabb előadásotokhoz?

 

Korábban is felvetődött a korosztályunk céltalansága. Ebben az anyagban gondolkodunk az elmagányosodásról, a küldetéstudatról és a változtatás szándékáról. Ha hozunk egy döntést, akkor amellett ki kell állni és végig kell csinálni, nem csak azért, mert nekünk fontos, hanem mert mások is függenek tőlünk. A hahagájban, egy apró közösséget látunk, akik szinte az egész világgal szembeszállnak. Ez a lázadás és küldetéstudat nagyon szimpatikus volt. És persze a jellemkomikumok. A regény szereplőit szinte egy az egyben ránk írták. Nagyon jó a színészgárda, mindenki rendkívül közel érzi magához a szerepét. És a csapat a maximumot hozza magából, remélem ez a lendület sokáig tart majd, mert nagyon jó velük dolgozni.

 

- Mik a közeljövő tervei, vannak további felkéréseitek?

 

Két konkrét tervünk van: egy színházi nevelési foglalkozással egybekötött, fiataloknak szóló produkció létrehozása, Jean-Paul Sartre Az Ördög és a Jóisten című drámáját fogja rendezni Barcsai Bálint. Ezt az előadást a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel koprodukcióban készítjük, ami külön izgalmas, hogy a mi társulatunk hogyan tud kapcsolódni az ott tanuló hallgatókhoz. Továbbfejlesztjük a játszQtér nevű projektünket, ami a vidékről Budapestre költöző színjátszósoknak ad lehetőséget kísérletezni és megismerkedni az itteni színházi viszonyokkal. Ez egy szabad színházi alkotói műhely, amelyet évek óta működtetünk, olyanoknak, akik hozzánk hasonlatosan nem a fővárosban indulnak el a színházcsinálás felé, de ide vágynak és keresik a helyüket, helyzetüket.

 

ahahagaj web 02

 

-Mi most a legnagyobb álom, amit egyszer színpadra vinnétek a társulattal?

 

Több álom is van. Először a terveket valósítjuk meg.

 

-Hol találkozhatunk mostanában a FAQ Társulat előadásaival országszerte?

 

A mulandót februárban fogjuk játszani Győrben, itt búcsúztattuk Dominó című előadásunkat, a múlt hónapban. Társulatunk életének fontos helyszíne Győr, szeretnénk ezt a kapcsolatot ápolni, erősíteni, és játszani az ottani közönségünknek is az előadásainkat. Mezsgye című színházi nevelési foglalkozásunk, amelyet a győri RÉV Színházi Nevelési Társulattal és a Kerekasztal Színházzal koprodukcióban hoztunk létre, a legkönnyebben utaztatható előadásunk, már nagyon sok oktatási intézményben járt. A Papucsszaggató királykisasszonyok TIE programunkat óvodásoknak játsszuk, több meghívásunk is van a következő hónapokra.  A tervek szerint idén is részt veszünk a Mediawave Fesztiválon Komáromban, az inárcsi Színkavalkád Fesztiválon és az Ördögkatlan Fesztiválon, ahol az elmúlt két évben mindig új előadásokat hoztunk létre és mutattunk be. Reméljük, hogy ebben az évben újra megrendezésre kerül az Europe Live Game nemzetközi fesztivál Wroclawban, ahova kétszer is meghívást kapott már a társulat, mert nagyon inspiráló volt több nemzet színházi alkotóival találkozni és együtt dolgozni. Egészen feltöltődünk ilyenkor, rengeteg ötletet, energiát, lendültet tudunk hazahozni, ami még jobban összetartja az FAQ csapatát.

 

Kérdezett: Migray Ivett

 

 

 

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.