Régi színházi fotók

Németh Lászl:Gandhi-Thália Színház, 1973.11.30.

Gandhi: Kozák András

Patel, a Kongresszus tagja: Buss Gyula

Euripidész:Bakkhánsnők-Thália Színház, 1968.12.07.

Dionüszosz: Kozák András

Így jöttem-Jancsó Miklós 1964-es filmjében

Csend és kiáltás-Jancsó Miklós filmje(1967)

István/Kozák András

Anna/DRahota Andrea

1943. február 23-án született Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az akkori Vencsellőn,Kozák András Kossuth-díjas,Érdemes és Kiváló művész.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Szolnoki Szigligeti Színház, majd 1966-tól 1991-ig a Thália, illetve Arizona Színház művésze volt. Ezt követően 2001-ig a Nemzeti Színházban, a jelenlegi Pesti Magyar Színházban játszott, 2003-ig a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja, művészeti vezetője volt.

A művész sok színházi előadásban nyújtott meghatározó alakítást: volt Claudius Shakespeare Hamletjében, Tevje a Hegedűs a háztetőben, Kopjáss István a Rokonokban, Lőrinc barát a Rómeó és Júliában, Albert herceg A hattyú című Molnár Ferenc-darabban, Fejedelem a Csongor és Tündében. A színművészet mellett rendezéssel is foglalkozott.

Kozák Andrást számos mozifilmben láthatta a közönség. Gaál István 1963-as drámája, a Sodrásban után főleg Jancsó-filmek sorában szerepelt, mint az 1964-es Így jöttem, az 1965-ben, Cannes-ban Arany Pálmára jelölt Szegénylegények, az 1967-es Csillagosok, katonák, az 1968-as Csend és kiáltás, Fényes szelek és az 1987-es Szörnyek évadja. Kozák emellett olyan tévésorozatokban is szerepet vállalt, mint az 1984-ben indult Linda vagy az 1994-től forgatott Kisváros.

Kozák Andrást 1971-ben és 1978-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki. A színművész 1981-ben érdemes művész, 1990-ben kiváló művész címet kapott, majd 1993-ban Magyar Művészetért-díjban, 1996-ban Kossuth-díjban részesült.

Fájdalmasan korán,mindössze 62 évesen,2005.február 24.-én hagyta itt a földi színpadot!

Emlékezzünk rá!

Gogol:Hátűznéző-Szegedi Nemzeti Színház, 1978.09.29.

Tojasov, gondnok: Kátay Endre

Agafja Tyihonovna,/ Fekete Gizi

Sárospataky István:Drágamama-Szolnok,1985.10.18,

Misi: Kátay Endre

Drágamama: Koós Olga

Bródy Sándor:A medikus-Nemzeti Színház,1981.12.11.

Arrak, egykori szabó atyja: Kátay Endre

Ada, testvére: Zillich Beatrix f.h.

Riza, leánya: Udvaros Dorottya

Maróti Lajos:Közéletrajz-Szegedi Nemzeti Színház,1979.01.26.

Podmaniczki: Kátay Endre

Ábrahám: Mentes József

86 évvel ezelőtt,1926.február 23.-án született.Szolnokon Kátay Endre Jászai-és Aase –díjas színművész,a Katona József Színház alapító tagja.

Az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult. 1949-ben a Szegedi Nemzeti Színház szerződtette. Többször tagja volt a Szolnoki Szigligeti Színháznak. Játszott a kaposvári Csiky Gergely Színházban is. Félévtizedig a fővárosban -1980–82-ben a Nemzeti Színházban majd a budapesti Katona József Színházban játszott. Sokoldalú művész volt. Különféle szerepekörökben (bonviván, buffo, drámai hős, intrikus) aratta sikereit. Alakításait film és televízió felvételek is őrzik .

1999.február 2.-án hunyt el!

Emlékezzünk rá!

Megnéztem nagyítóval. :) Ez bizony a fiatal Baksay Árpád.

Off:

Igen, Hruscsov.... ismerjük el, nagy gazember volt egy, abból a bizonyos sorból, de, gondoljunk csak bele, mi lett volna, ha...??? Talán Honthy révén 20 évvel hamarabb kimentek volna az oroszok az országból.

Kedves Lorenzo, szerintem talán nem is volt ez, a kettejük közötti viszony annyira rossz mint amit mi gondolunk arról. Inkább arról lehetett szó, hogy mindkettő érzékeny és ( valljuk be, hogy ez héhány kíváló színészünknél múltban és mában mindig is volt-van-lesz), hiú is, talán ha más nem is, ők ketten mérhették, hogy pl. egy Csárdáskirálynőben, az adott előadásban ki, mikor, mekkora tapsot kapott, vagy hány ráadást énekelt. Tehát ez a viszony sokkal inkább kettejük rivalizálását jelenthette, mintsem, hogy a privát életben is gyűlölködtek volna egymásra. Mindkettő tisztában volt a másik tehetségével, de nem egymás szerepeit játszották el egymás elől. Talán Feleki volt az egyedüli, aki Honthynak "nem"-et mert mondani, vagy épp ellenkezni mert vele. Honthynál +ban lehetett egy adag hisztihajlam is, ami már azért túlment a "művészi érzékenységen", és amit jobb nevű munkáskerületben a férfiember két maflással orvosilag kezelt , de a Nagymező utcában azért mégsem volt szokás úriemberektől ez a gyógymód.

Ő is (Feleki) épp ugyanúgy viszonozta a csőrtét, amit Honthytól kapott..., meg merem kockáztatni, hogy ők ketten még titokban talán szórakoztak is egymás 'zrikálásán', amiből aztán ez a "gyűlölködős legenda" maradt meg a hálás(?)... egy frászt!!... a hálátlan utókor, a mi számunkra.

Egy kedves, fiatalkori képpel és sikerrel zárom ezt a Honthy kiállítást.

A képen Honthy Hanna és Kiss Manyi, a Fityirifitty c. operett primadonnája és szubrettje.

És Itt a 3600-adik levél ebben a topicban.

(Bocsáss meg nekem, drága Gardelli barátom, e topic létrehozója, működtetője, lelke, mindenese), hogy ezt a kerek számot eloroztam előled.)

Honthy, mint a Csárdáskirálynő Ceciliája, fiával, Edvinnel. Mondanom sem kell, hogy ez a figura sem volt benne az eredeti Kálmán.operettben, ill. egy jelentéktelen epizódszerep volt csak, de Gáspár Margit a primadinnánál, Sylviánál nagyobb és hálásabb szerepet kreáltatott Honthynak. És a híres dal, a Hajmási Péter..., amig világ a világ, erre fognak mulatni a magyar emberek...

(A gyűjtemény, ahol a fotót találtam, Baksay Árpádot nevezi meg Honthy partnerének. Szerintem nem Baksay van a képen, hanem Juhász Pál, a gyönyörű tenor hangú énekes, aki talán 1 évig volt tagja a fővárosi Operettszínháznak. Aztán Kaposvár, Kecskemét következett a fiatal bonviván pályáján, majd Ausztriába szerződött az egyik oszták opereházhoz. Visszatérése után Pécsett játszott, de már csak operákban lépett fe.)

Várom a cáfolatokat.

Nagyon rossz volt a kapcsolat Honthy és Feleki Kamill között. Hogy mikor és hogyan romlott el, azt nem tudnám pontosan megmondani, de azt a tanúk sokasága állítja, hogy Honthy igen összeférhetetlen és féltékeny és goromba természetű volt. (Persze ilyent sem szabadna írnom ebbe a topicba.)

Egyszer - így szól a legenda - a tapsra sorakozva fejbe vágta Honty Feleki Kamillkát az ernyőjével, hogy miért tolakodik eléje, neki Honthy mögött van a helye. Erre Feleki úgy megharagudott, hogy kijelentette: Honthyval többé nem lép fel. Át is szerződött a Petőfi nevét viselő musical színházba.

(A történethez tartozik, hogy Finike, Feleki tündéri felesége nem fejtette ki Honthy aláírását a híres abroszból, nyiván a férje nem utasította erre. )

Honthy Hanna és Latabár Kálmán, az Operettszínház másik legendás alakja. Érdekes, hogy Latárbár és Honthy között nem volt konfliktus, elgalábbis nem vált publikussá. Nem úgy, mint, de ezt lásd a következő képen.

Honthy a Gerolsteini nagyhercegnő címszerepében, Gáspár Margit uralkodása idején. Ezt az operettet is jócskán átdolgozták, megtömték aktuálpolitikai bemondásokkal (Marschall segély stb.) Maradhattak az operettben "reakciós" elemek, mert a nagyhatalmú kultúrális cézár, Révai József rapportra rendelte a darab rendezőjét, Marton Endrét, és az egyik főszereplőt, Feleki Kamillt. De Gáspár Margit elsímította az ügyet, és "ezúttal a nyakazás elmaradt".

Honthy Hanna a Bécsi diákok c. operett egyik főszerepében, Bilicsi Tivadarral, aki nagyon kedves partnere volt. Ezt az operettet már Gáspár Margit iratta Honthynak, aki Jetty Hubert, a híres bécsi primadonnát alakítorra - nagy sikerrel.

Honthy egyike volt a legelegánsabb pesti színésznőknek, akik -Titkos Ilonával, Muráti Lilivel - diktálták a pesti divatot, a két háború között.

Emellett híresen jó háziasszony is volt, legalábbis a PR-jának lényeges eleme volt Honthy konyhája és tisztaság-mániája. (Egyik rosszmájú kolleganő megjegyezte, hogy nála még a koszt is megmossák.)

Szívesen hívta az újságírókat ebédre. Az epébe mártott tollú újságíró, Egyed Zoltán meg is jegyezte, hogy finom volt a kacsasült, amit Honthynál evett, de megivott volna utána egy üveg sört, az viszont nem volt.