Karády Katalin

16:20, Vasárnap (február 12.), DUNA Televízió

Valamit visz a víz

fekete-fehér, magyar filmdráma, 89 perc, 1943

rendező: Oláh Gusztáv, Zilahy Lajos
forgatókönyvíró: Zilahy Lajos
zeneszerző: Polgár Tibor
operatőr: Makay Árpád
vágó: Vály Mária

szereplő(k):
Jávor Pál (János, halász)
Karády Katalin (Anada)
Pápai Klára (Zsuzsanna, János felesége)
Koltay Gyula (Öreg)
Kamarás Gyula (Földesúr)
Alszeghy Lajos (Gergely)
Baksa Soós László (Orvos)

Állítólagos budai villája a Lepke u. 26. szám alatt volt.

Esetleg tudja valaki, hogy a Sándor Pál által készített interjú hol található meg?

Ma lenne 101 éves az örök Díva, Karády Katalin.

Tiszteletére álljon itt most egy olyan kép, amely 1945 utáni kevés szerepeinek egyike alkalmából készült: a Fekete liliom című, 1946 decemberében bemutatott operett primadonnaszerepét alakította, a Fővárosi Operettszínházban.

Halálos tavasz (1939), Egy tál lencse (1941) és Betlehemi királyok (1947) c. filmjei teljes egészében megnézhetők a youtubon!

Sajnos nagyon ritkán tűzik műsorra a TV-k legutolsó filmjét, a Forró mezőket (1948), pedig szerintem nagyon jó film. Számomra ez olyan film, amelyik szerintem sokkal jobb, mint maga a regény. Szeretem a Móricz-regényeket, de a Forró mezők nekem nagyon unalmas volt. A film megbukott annak idején és azóta is csupa rossz kritikákat olvastam róla, ennek ellenére nekem tetszik. De hát ugye ízlések és pofonok...

Kelecsényi László most megjelent Karády 100 című könyvében néhány érdekes dolgot lehet olvasni a film forgatásának körülményeiről.

Úgy tudom - Kertész Sándor: Déryné voltam Kanadában c. könyvéből -, hogy csak egyszer lépett fel Karády az amerikás magyarok előtt, egy dalestet adott Kertész Sándor torontói Művész Színházában..

E feltett kép itt készült.

És még annyit, hogy Supka (Féja) Magdolnát Mannának becézték a barátai, tisztelői. A XX. század egyik legkiválóbb művészettörténésze volt. (Rövid filmszínésznői szereplése csak apró epizód lehetett tudományos pályáján.)

100 év vagy 102 - ezen nem érdemes vitakozni. (5-nél kisebb számok esetében úgyis lefelé "kerekítünk".)

Amire végkép nem szabad figyelmet fordítani, az Tibor bá' mocskos írása. Az a 40-50 gyalázkodó mondata tele van tárgyi tévedéssel, csúsztatással, nagyképű konzekvenciával.

Ahogy a kezünket, testünket fertőtleníteni tudjuk a rátapadt mikroorganizmusoktól, úgy kellene frtőtleníteünk a lelkünket, a szellemünket az ilyen és ehhez hasonló gyalázkodásoktól.

Tehetséges volt, vagy "csak"  nagyszerű stratégiával, PR-ral felépített mozisztár - ma már ez sem lényeges. Egy generáció - nagyszüleink generációja - bálványozta, rajongott érte.

A XX. század egyedülálló és megismételhetetlen csillaga volt. SZTÁR - csupa nagybetűvel.

Nekem Vay Ilus azt mondta, hogy egy angyal volt.

En neki hiszek...

Találtam egy blogot az interneten, melynek írója döbbenetes dolgokat írt le Karádyról - bár bizonyítani semmit nem tud. Az irományt inkább nem másolom be ide, mert nem épp a legjobb színben tünteti fel Karádyt, de ha a Google-ban valaki beírja, hogy Az igazság keresése - Karády Katalin, akkor így megtalálható a blog.  Eszerint Karády nem is 1910-ben, hanem 1908-ban született. Ha ezt elhisszük, akkor idén 102 éves lenne.

Persze ki-ki saját maga döntheti el, hogy ezt - és az ott leírtakat - elhiszi-e vagy sem. Mindenesetre a blog elég nagy felháborodást keltett a hozzászólók körében...

A napokban volt a 100. születésnapja. Újra megjelent - talán ebből az alkalomból - Kelecsényi László könyve Karády Katalinról.

Kelecsényi nem szerette Karádyt, nem tartotta jó színésznek. Szíve joga. Ma már szinte eldönthetetelen, nézve a filmjei megkopott kópiáit, hogy mekkora tehetség volt. A filmekben általában nagyon rosszul fényképezték.

Az viszont elvitathatalan, hogy a háború előtt a legnagyobb és a legnépszerűbb sztár volt. Rajongói klubokba tömörültek - KKKK volt a kub rövidítése (Karády Katalint Kedvelők Klubja). Nagyon tudatosan építette fel Egyed Zoltán újságíró Karády imázsát.

A háború után letaszították a trónusáról, néhány operett-szerep után kikopott a színpadokról,. A Vígszínházban egy Fendrik Ferenc darabban játszotta a címszerepet, Vera és családja volt a darab címe. Ez eredetileg Mezey Mária szerepe lett volna, de elvették tőle, fegyelmi bűntetésként. Filmszerepet is csak egyet kapott: a Forró mezők Vilmáját. (Véleményem szerint kár volt ezt a filmet megcsinálni, és kár volt ezt a figurát Karádyra osztani.)

Majd elfelejtettem: nagyon szépen énekelte viszont József Attila Betlehemi királyok c. versét, egy rövidfilmben.

Félreértés ne essék: nem akarok bálványt dönteni, nekem a filmjeiben nem tetszett. Kiábrándító volt a Halálos tavaszban, mint Ralben Edit. A regény alapján nem ilyennek képzeltem. Állítólag a híres-botrányos meztelen jelenetben nem az ő lábait fényképezték. A Forró mezőkben rossz volt. Talán mint Erzsébet királyné, a Halálos csók és az Ópiumkeringő főszerepeiben volt jó (jobb?).

Külföldre távozása után nem lépett fel, talán csak egyszer. Egy kalapszalont nyitottak a barátnőjével, Frank Irmával.

Amikor az első lemeze megjelent, én is megvettem és addig hallgattam, amig a bakelitlemez kilyukadt. A hagja, az éneklése utolérhetetlen. Ezen a területen valóban egyedülálló csillag volt.

A rendszerváltás után újra kiadtak egy képes hetilapot Színházi Élet címmel. Ennek is megvettem minden számát, mert megjelent az életregénye folytatásokban. Ez viszont nagyon mocskos írás volt. (Az író nevét nem írom le.) Nagy kár volt megjelentetni.

Kelecsényi könyve, bár erősen kritikus, de igyekszik tárgyilagos lenni.

13:35, Vasárnap (február 28.), DUNA Televízió