Lukács Margit

Innen is eltűnt a kép, nemcsak Szörényi Éva topicjából. Ezt is pótolom.

Való igaz, ez sem "jogtiszta kép", mert a NET-ről szedtem le. Tulajdonképpen jogtiszta kép nincs, csak az, amit én készítettem a saját masinámmal az illető művészről vagy az, amit a művésztől kaptam.

Ha pl. egy régi lapból, amit annak idején megvettem, tehát pénzt adtam a benne található szöveges és képi információkért, beszkennelek egy képet, még az sem jogtiszta, mert a fotós, ill. a lap tulajdona.

Akkor ezeket minden esetben törölni kell?

Még egy kép Lukács Margit egyik utolsó szerepéből,Vészi Endre: Le az öregekkel c. drámájában játszotta az Ezüst hölgyet.

Vészi Endre kiváló drámaíró volt. A titkárnő c. darabja új légkört hozott az ún. "mai magyar" drámába, a politikai brossura-szöveg helyett az életet ábrázolta.

Bizonyára sokan emlékeznek az Árnyékod át nem lépheted és a Don Quijote utolsó kalandja c. darabjaira.

Ne feledjük el...

Emlékezzünk meg a topicjában is halálának évfordulójáról.

Nagy színésznő volt: nagy tehetség, ragyogó külső adottságok, finom zárkozottság. Soha nem vágyott a kirakatba, nem beszéltetett magáról. Beszéltek róla csodálatos alakítási.

id. Magyar Bálint, a Nemzeti Színház egykori főtitkára, akit én nagyon tisztelek, és a színháztörténeti műveit alapműveknek tartom - azt írta róla, hogy egy szemernyivel több egyéniségre lett volna szüksége, hogy igazán az élre törjön. Tökés Anna hatalmas, színes egyénisége egész pályafutása alatt nyomasztotta. Én ezzel nem értek egyet. Igaz, hogy azonos volt a két színésznő szerepköre és sok azonos szerepet játszottak (Éva, Gertrudis, Lady Milford), de voltak olyan szerepek Lukács Margit szereplistáján, amiket Tőkés Anna nem játszhatott volna el, amihez nemcsak tragikus fenség, hanem könnyedség és egy kis pikantéria is kellett (pl. Kedves hazug, Akt hegedűvel, Jeléna a Ványa bácsi-ban.) Persze a fordítottja is igaz, pl. nem tudom Lukács Margitot elképzelni Bernardaként,vagy a Vihar Kabnovájaként.

A képen egyik utolsó szerepében, a Le az öregekkel c. darabban. 

Kedves Oops!

Bizonyára lennének félreértések és konfliktusok, pontosabban fogalmazva félremagyarázások.

Azt fontosnak tartom megjegyezni, hogy az író, Rákosi Viktor ezt a nagyon népszerű regényét, az Elnémult harangokat  1903-ban írta, tehát jóval az I. világháború és a trianoni tragédia előtt. (A könyv elolvasható a NET-en fent van a regény teljes szövege.)

Ekkor, tudomásom szerint még nem létezett Románia, mint önálló nemzetállam, csak két vajdaság (a havasalföldi és a moldvai), akik legalább annyra gyűlölték egymást, mint a magyarokat. Létezett viszont a Bukerestből fűtött és pénzelt vad nacionalizmus, magyarellenesség. A regény második része (ezt filmesítették meg és ennek dramatizált válozatát játszotta a 30-as években a Nemzeti Színház) Garabo nevű faluban játszódik. Ez a község az Oszták-Magyar Monarchia területén feküdt. A  falu ortodox pópája, Todorescu magyarfaló, vad nacionalista volt, aki tüzzel-vassal és főként pénzzel, csalással romásosított. A mélyszegénységben élő magyar parasztok előtt három út volt: éhenhalni, kivándorolni Amerikába vagy elfogadni a román pópa által nyújtott uzsorahitelt. Egyébként a kivándorló erdélyi parasztok éneke (a 90. zsoltárt énekelték) döbbentette rá Simándy Pált, a regény teológus hősét, hogy haza kell menni Erdélybe és megmenteni a magyar parasztok lelkét. (Egy hollandiai kikötőben hallotta a hajón Amerika felé utazó erdélyi parasztok szomorú énekét.) Ha valaki e film kapcsán nacionalizmusban elmarasztalható, az nem a magyar nép.

Muszáj mindig nekünk más érzékenységére tekintettel lennünk? A könyv egyébként kapható, az új kiadás kapható az Alexandra és a Libri hálózatban, de számos antikvár is hirdeti.

Én láttam az Elnémult harangokat. Nem tökéletes a minősége, de élvezhető. Kiss Ferenc szokás szerint nagyon jó benne, de Nagy István, Lukács Margit és Keresztessy Mária is hozzák a formájukat. Szerintem diplomáciai okokból nem adják a tv-k. Nagyon érzékeny témát tárgyal meglehetősen érzéketlenül. Mai bemutatása félreértések és konfliktusok sorozatát indíthatná el. Az Alföldi féle fiaskó után jobb kerülni a hasonló incidenseket.

Kedves Mati! Még egyszer köszönöm az ajándékot.  Természetesen a Magyar Sasok-at nemcsak Lukács Margitért akarom letölteni, hanem a többi szereplőért is.  Szemere Veráért, aki sziniakadémiai évfolyamán a legszebb lány volt (az abszolút tárgyilagos Bakó Márta véleménye!), Makláry Zoltánért, akit minden idők egyik legnagyobb magyar jellemszínészének tartok, és legfőképpen Vay Ilusrért, akit nagyon-nagyon szerettem és személyesen is ismertem. Elbűvölő, fantasztikus ember volt!

Megkérhetlek arra, hogy a filmek elérhetőségét tedd fel Vay Ilus topicjába is?

Kedves Eros!

Nagyon szívesen :), de azért szólok, hogy a letölthető filmek közül csak az Egy gép nem tért vissza c. filmben játszik Lukács Margit, a Magyar sasokban nem!

A Magyar sasok szereplői: Perényi László, Szemere Vera, Halász Géza, Kertay Lili, Stolpa András, Serényi Éva, Farkas Judit, Pethes Sándor, Vay Ilus, Makláry Zoltán, Lázár Gida, Keresztessy Mária, Cselényi József, Matány Antal, Lontay István, Fáy Béla, Nagy Ferenc, Lázár Tihamér, Csanády Lenke, Thury Elemér, Schneck Jancsi, Simon István

Ez szintén egy háborús filmdráma. Forgatási időpont: 1943 október-december. 1944 májusában mutatták be a mozik.

Kedves Mati!

Köszönöm az infót! Úgy veszem, hogy ezt maga Lukács Margit küldte nekem két, általam még nem látott filmjének az elérhetőségét..

Cserébe én is küldök egy képet, Lukács Margitot és partnereit ábrázolja Ray Lawler A 17. baba nyara c. kitűnő darabban.

És ráadásnak még egy kép: az Egy gép nem tért vissza című háborús film korabeli plakátja (1944).

Régi magyar film kedvelőknek figyelmébe ajánlom, hogy ez a film teljes egészében letölthető a www.pumaszallas.hu oldalról (és szintén letölthető a Magyar sasok is, amely ugyancsak ritkaság, és még a tv-ben sem volt látható!) Mindkét film kópiája elég jó állapotú.

Tudom, hogy sovány vigasz, de kárpótlásul felteszek egy képet a Fekete hajnal c. filmből. A férfi főszereplő Nagy István volt (a képen ő látható Lukács Margittal).

És persze reménykedjünk, hogy előbb-utóbb valamelyik tv műsorán is láthatjuk a filmet...

Nagyon-nagyon sajnálom, hogy a Fekete hajnalt és az Elnémult harangokat nem vetítik. Az Elnémult harangokkal kapcsolatosan mondta egyszer nekem valaki, hogy ez a film (és a regény, amiből készült) "sérti a román elvtársak érzékenységét." Ebben csak az az érdekes, hogy a könyvet Rákosi Viktor jóval a z első világháború előtt írta és a cselekmény is még a Monarchia idejében játszódik. Az viszony tény, hogy az ortodox román pópák nagyon aljasul románosították az egyszerű magyar parasztokat.

Kárpótlásul egy kép: Lukács Margit és Major Tamás főszereplésével 1974-ben mutatták be a Kedves hazag c. briliáns kétszemélyes darabot. Hatalmas iker volt!

Kedves Eros, a Fekete hajnalt, ha jól emlékszem, kb. olyan 15 évvel ezelőtt vetítették a Duna TV-n. Szerencsére akkor rögzítettem videokazettán, így nekem megvan ez a film. Azóta szerintem egyik tv sem vetítette.

Sajnos, nem csak a Szörényi Éva-filmeket nem játszák. Ez ugyanúgy vonatkozik a többi, nagyon ritkán vagy egyáltalán nem vetített régi magyar filmre is. Lukács Margit filmjei közül pl. csak a Szegény gazdagokat (1938) és a Dankó Pistát (1940) szokták időnként a tv-k vetíteni (ezeket sem túl sűrűn!). Szerencsére, évekkel ezelőtt, amikor a Duna TV-ben vetítették a Néma kolostor (1941), Fekete hajnal (1942), Egy gép nem tért vissza (1944) c. filmjeit, rögzítettem ezeket VHS-en. Sajnos a Zúgnak a szirénák és Mátyás rendet csinál c. 1939-ben forgatott filmjei az elveszett filmek között vannak nyilvántartva, így csak reménykedhetünk, hogy valamikor előkerülnek valahonnan. Elnémult harangok (1940) c. filmjét még soha egyik tv sem vetítette, valószínűleg élvezhetetlen állapotban van, vagy ebből is csak egy töredék maradt meg.

A háború után hosszú évtizedekig egyáltalán nem is filmezett Lukács Margit, majd 1983-ban játszott a Te rongyos életben. Sajnos ezt a filmet sem játszák a tv-k túl sűrűn...

1987. február 13-án mutatta be a Nemzeti Színház Vészi Endre: Le az öregekkel c. drámáját. Úgy tudom, nem volt különösebben nagy siker, bár én kiváló darabnak tartom. (Vészi Endre sok jó drámát írt, mégis alig emlékszünk rá.)

A képen Kállai és Agárdy társaságában Lukács Margit látható, aki az Ezüst hölgyet játszotta.

Ugye, hogy még 34 év múltán is milyen gyönyörű? Mintha nem három és fél évtized telt volna el, hanem csak parókát cserélt a művésznő.....

Beszéljünk egy kicsit arról is, hogy szépségét milyen sokáig megőrizte. Róla nem terjedtek olyan hírek, mint Honthy Hannáról, hogy állandó plasztikai sebésze van. Lukács Margit szépsége főként belső tulajdonságaiból, a belső és az őt körülvevő harmóniából táplálkozott.

Az 50-es évek elején ment a Nemzeti Színházban Gorkíj egyik leggyöngébb darabja, a Szomov és a többiek. A Nemzeti legkiválóbb szinészei játszották, hogy a kínos bukástól megmentsék. A női főszerepet Lukács Margit és Szörényi Éva kapták, kettős szereposztásban. Lukács Margit gyönyörű volt ebben a szerepben is.

A darab bemutatója 1953. április 3-án volt. (Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert a következő képet egy 1987 évi előadásbol teszem fel, és a két képet össze kell hasonlítani.)

A Színarany Lukács Margit portréja záró mondatában a következő sorok olvashatók:

"Hiszek a Napban, még ha nem is látom a fénnyét,

Hiszek a szerelemben, még ha nem is érzem sehol.

Hiszek Istenben, még ha csöndben is van."

Lukács Margit

Az 50-es évek végén játszották először Magyarországon Honegger Johanna a máglyán c. oratóriumát, melynek szövegét a nagy francia költő-drámaíró, Paul Claudel írta.

Johanna (prózai szerep) Lukács Margit volt. Nagyon illett ez a szerep a nagy tragikának.Nagy élmény volt mindenkinek, aki látta-hallotta. (Én ezen szerencsések közé tartoztam. )

Évekkel később a szegedi szabadtéri játékok is műsorra tűzte, ekkor Horváth Teri volt Johanna. Tiszteltem és szerettem Horváth Terit, sőt nagy színésznőnek is tartottam, de ebben az oratóriumban meg sem közelítette azt az élményt, amit Lukács Margit alakítása, szövegmondása jelentett.

A Nemzeti Színház rögtön a háború után bemutatta Shaw Szent Johannáját, Gobbi Hildával a címszerepben. Mindenki felháborodott: miért nem Lukács Margit kapta ezt a paradés és ráillő szerepet?  Lukács Margit - ezt az oratóriumot kivéve  - nem játszhatta el már sohasem minden drámai hősnő álmát, az Orleánsi Szüzet.