100 éves a Mágnás Miska!

2016. február 12. péntek, 14:53

1916. február 12-én mutatták be a Király Színházban Szirmai Albert, Bakonyi Károly és Gábor Andor operettjét, a Mágnás Miskát. „Magnaten Miska" címmel színre került Bécsben, Milánóban és más európai városokban is.


A Mágnás Miska már számtalan színpadi feldolgozást megélt, az 1948-as filmváltozat pedig, amelyet Keleti Márton rendezett, már mozitörténelem. Szirmai operettje a Budapesti Operettszínházban Peller Annával és Peller Károllyal a főszerepben újra látható idén áprilisban, tavasszal pedig a Turay Ida Színházban is bemutatják, ahol nemrég Rolla szerepéért nyílt meghallgatást hirdettek.

 

magnet005

 

A Mágnás történelem:


A Mágnás Miska az operett irodalom azon ritka darabjai közé tartozik, amelynek a táncos –komikus és a szubrett a főszereplői; nem véletlenül tartják úgy, hogy az eredetileg Rátkai Márton és Fedák Sári számára írt operettet akkor lehet sikerre vinni, ha biztosított a hangban, táncban, játékban egyaránt megfelelő Miska-Marcsa páros.


Legutóbb a „mai színpadra adaptált" operettben Bajor Imre és Oszvald Marika duettje volt a biztosíték a sikerre. Az Operettszínház Bajor Imre halála után nem játszotta a darabot, 2015-ben viszont felújításként, Peller Károllyal és Peller Annával a főszerepben, ismét műsorra tűzte.

 

magnet001


Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház művészeti vezetője nemrég, a Sybill bemutatója kapcsán emlékeztetett arra, hogy annak idején Koessler zeneszerzés-óráján három kíváló tanítvány ült: Szirmai, Kálmán és Jacobi. Mikor osztályozta őket, azt mondta, aki a legtöbbet tud erről a műfajról, az Szirmai Albert, aki sokra fogja vinni az életben, az Kálmán Imre és, aki a legtehetségesebb, az bizony Jacobi Viktor.


Szirmai 1906-tól a Pester Lloyd és a Polgár c. lapok zenekritikusa lett. A következő évtől a Népszínház korrepetitora. 1907-ben mutatták be első színpadi művét, A sárga dominót. Ettől az évtől kezdve karmester volt a Modern Színház Cabaret-ben, majd az Andrássy úti Színházban. Első nagy sikerét két évvel később a Rajna Ferenc szövegére írt Táncos huszárokkal aratta. Operettjeit 1928-ig a Király Színház vitt színpadra. Bécsben, Berlinben és Londonban is bemutatták darabjait.


A Mágnás Miska azonban Szirmai Albert máig legnépszerűbb operettje.

 

magnet008

 

Winkler Gábor így ír a Mágnás Miskáról könyvében:

 

A Király színházi premieren Baracs Ivánt a népszerű bonviván, Király Ernő, Rollát a nem kevésbé közkedvelt primadonna, Lábass Juci, az idősebb Korláth grófot idősebb Latabár Árpád (a színpadon még az idősebb jelző nélkül), Miskát a bravúrosan táncoló Rátkai Márton, Marcsát a később inkább primadonna-szerepekben jeleskedő Fedák Sári, Pixit és Mixit Horváth Sándor és Skultéty Lajos vitte sikerre.

 

A darab állítólag kifejezetten a Rátkai–Fedák páros számára íródott, sikerre vitelének máig egyik záloga a hangban-táncban-játékban egyaránt alkalmas Miska–Marcsa páros biztosítása.

 

A filmről:


Keleti Márton rendezésében 1948-ban film készült a darab nyomán. A kor ideológiájának megfelelően azonban ehhez kissé át kellett írni a cselekményt: Baracs Ivánból, az intézőből még inkább a nép fia, Baracs István, az egyszerű családból származó vasúti mérnök lett. Korláth gróf neve az úri világ kigúnyolásának nyomatékosítása (= korlátolt) kedvéért Korláthyra változott, a család egy fővel, a kleptomániás nagymamával bővült, viszont az izgága, de a cselekmény bonyolításában csak másodszerepet játszó Gida kimaradt.

 

magnet006

 

Új szereplőként került a történetbe az igazi Eleméry gróf, míg Pixi és Mixi együgyűsége az eredetinél is harsányabb színeket kapott. Megváltozott a zeneszámok sorrendje is, néhány ki is maradt, míg másokhoz Békeffi István új szöveget írt. A film nem kis részben a szellemes muzsikának és a kiváló szereplőgárdának köszönhetően a szocialista filmgyártás egyik legnagyobb sikere lett. A szorosan vett „főszerepeket" Sárdy János (Baracs), Németh Marika (Rolla) és Gábor Miklós (Miska) játszották. A közönség emlékezetében mégis alighanem Gobbi Hilda zseniálisan megformált kleptomániás nagymamája, valamint Latabár Kálmán (Pixi), ifjabb Latabár Árpád (Mixi) és a korábban Szegeden szubrettszerepeket játszó, a forgatás idején azonban már Budapesten, elsősorban drámai szerepekben excelláló Mészáros Ági (Marcsa) hármasa él a leginkább.

 

Az utóbbiak által énekelt-játszott, különböző tévéműsorokban külön is gyakran látható „csiribiri" hármas egyébként eredetileg Miska és Marcsa kettőseként szerepel a darab III. felvonásában, és a filmből ismert változat szövegét nem Gábor Andor, hanem Békeffi István írta.

 

Érdemes az összevetés kedvéért egymás mellé állítani az eredetit és a filmváltozatban felhangzó változatot. A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a Pixi–Mixi–Marcsa-változat csak a filmben szerepel, a Békeffi–Kaszó átdolgozás színpadi adaptációjának szövegkönyvében újra az eredeti Marcsa–Miska-duett olvasható...

 

 

Forrás: Az Operett, Szubjektív kalauz egy varázslatos világban, wikipedia, Színház.hu

 

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.