A megvádolt Kecskeméten - Béres József küzdelméről készül előadás

2016. január 10. vasárnap, 11:00

Miközben betegek ezrei várták a segítséget, a hatóságok minden erővel akadályozták a Béres-csepp engedélyezését. Béres József küzdelméről szól, és a ’70-es évek Magyarországáról fest jellemző képet Fazekas István A megvádolt című kortárs drámája, amelynek január 9-én lesz a bemutatója a Kelemen László Kamaraszínházban.

         megvadolt

                        

Ajánló a darab elé:

 

Kevés író mer szólni igazán őszintén a közeli múltról, egy ügyről, kiváltképp színpadra szánva gondolatait, érzéseit, az igazságot. Pedig a Fazekas István által taglalt történet közérdekű, és mindannyiunk számára tanulságos lehet. Manapság az egészségmegőrzés, rosszabb esetben a különböző betegségekből való kigyógyulás körül forog életünk. Hallottunk már kuruzslókról, csodacsinálókról, akik büntetlenül szednek ki százezreket a kétségbeesett páciensektől, de fordított esetet is láttunk már, amikor a valóban hatásos készítményeket tiltják be, hallgatják el előlünk...

 

Dr. Béres Józsefről, a Béres Csepp feltalálójáról szóló történet először látható színpadon, ősbemutatója a kecskeméti teátrum egyik fontos premierje a hírös városban.

 

1989 – A rendszerváltás kellős közepén járunk, amikor egyik napról a másikra kígyózó sorok jelennek meg a Herbária üzletek előtt. Szájról szájra terjed a híre egy „csodaszernek”. A neve: Béres-csepp. Sokak számára új esély a gyógyulásra. Azt csak utóbb tudjuk meg, hogy a készítmény már a ’70-es évek elején a betegekhez kerülhetett volna, ha a pártállam meghatározó figurái is úgy akarják. Számukra azonban egészen más volt fontos.

 

megvadolt1

 

Villáminterjú a főszerepet alakító Hegedűs Zoltánnal:

 

Béres József életének melyik szakaszát kíséri végig a darab?

 

A Béres-csepp elfogadtatásáért vívott küzdelembe láthatunk bele. A ’70-es évek közepén járunk: az egyik oldalon betegek ezrei vannak, akik szinte könyörögnek, hogy hozzájuthassanak a cseppekhez. A másik oldalon ott a hatóság, amely hosszas fenyegetőzés és zsarolás után bűnvádi eljárást indít a feltaláló ellen kuruzslás vádjával. A kettő között pedig – mint két malomkő között – őrlődik Béres József. A ’70-es évek közepén óriási port vert fel az ügy. Aczél György, a Minisztertanács akkori elnökhelyettese magához kérette Bérest, és pénzt, útlevelet ajánlott fel neki, ha családjával együtt elhagyja az országot. Nem járt szerencsével: Béres József maradt, és tovább küzdött az igazáért.

 

Kinek szúrta ennyire a szemét Béres?

 

Kevesen tudják, hogy eredeti végzettsége szerint agrármérnök volt. Burgonyatermesztéssel foglalkozott Kisvárdán, mégpedig tudományos alapossággal. Talajtani vizsgálatai során jutott arra a következtetésre, hogy szoros összefüggés van bizonyos nyomelemek hiánya és a növények megbetegedése között. Az érdeklődése ez után terelődött a humán gyógyítás felé. Rájött ugyanis, hogy az emberi szervezetben hasonló folyamatok zajlanak le, mint a növényeknél: ha bizonyos nyomelemek hiányoznak testünkből, az meghatározott betegségek kialakulásához vezethet. Hosszú kutatómunka eredményeképpen megalkotta a Béres-cseppet, amely komplexen tartalmazza a nyomelemeket. Az orvostársadalom finoman szólva nem nézte jó szemmel, hogy egy kívülálló beleokoskodik a gyógyító munkába.

 

megvadolt3

 

Miért fordult meg az ügy?

 

Szinte egyik napról a másikra ejtették a vádat. Így döntött a párt. Az események hátterében kirajzolódik egy jellemző kép a ’70-es évek Magyarországáról. Ahol az emberek életét nagyon sok ponton ellenőrizte és befolyásolta a rendszer.

 

Vannak személyes emlékei arról az időszakról, amikor megjelent a Béres-csepp? A Herbáriák előtt kígyózó, gigantikus sorokról?

 

Persze! Én magam is szedtem Béres-cseppet. Érdemes megnézni Kósa Ferenc Béresről szóló dokumentum filmjét, amelyet a 70-es években kezdett forgatni, a megvádolás idején. Majd betiltották, fiókba került, de a 80-as évek elején, amikor Pozsgay Imre felkarolta Bérest, megengedték, hogy Kósa befejezze. Nagyon érdekes film.

 

megvadol6

 

Villáminterjú a Szemcsákot alakító Ferencz Bálinttal:

 

Fenyegették, megzsarolták, majd kuruzslás vádjával bíróság elé állították Béres Józsefet. Mivel haragította magára a hatalmat? – kérdeztük Ferencz Bálintot, aki Szemcsák János tanfelügyelőt alakítja Fazekas István A megvádolt című drámájában.

 

A rendszer finoman szólva rosszul viselte, hogy egy kívülálló, egy biokémikus kutató megpróbál beleszólni a gyógyításba. Ráadásul egy olyan fontos területen, mint a rákgyógyítás! A szovjet mintára működő szocialista orvostudomány elöljárói a bevett módszert alkalmazták: először megpróbálták Bérest rávenni az együttműködésre, majd amikor látták, hogy nem megy, összezártak előtte, és mindent megtettek, hogy ellehetetlenítsék. Amihez kellő támogatást kaptak a párt hatalmasságaitól.

 

Sikerült elbizonytalanítani? Vagy éppen ezzel tetté ellenzékivé?

 

Béres József tudós volt, aki hitt az igazában, és következetesen kiállt mellette. Éppen emiatt ütközött bele a politikai rendszer által felállított korlátokba. De soha nem volt az ellenzék zászlóvivője. Nyilván megvolt a véleménye a rendszerről, de sokkal jobban érdekelték a tudományos eredmények, illetve mindaz, amit ezek lehetővé tettek a gyógyításban.

 

Hogyan kapcsolódik a történetbe a tanfelügyelő figurája?

 

Egyike Béres gyerekkori barátainak, s egyúttal tagja annak a „szellemi műhelynek”, amely a darabban spontán kialakul a kutató körül. Barátok, kollégák szívesen összejöttek Béreséknél. A beszélgetéseikből kiderül, mit gondoltak a ’70-es évek Magyarországáról. 

 

Milyen kép rajzolódik ki?

 

A puha diktatúra képe, ahol már nem viszi el a nagy fekete autó azt, aki nem bólogat vezényszóra, de amelynek megvannak az eszközei, hogy jobb belátásra bírja a tévelygőket. Azok számára, akik őriznek emlékeket erről a korszakról, valószínűleg ismerős világot látnak viszont.

 

Kérdezett: Rákász Judit

 

megvadol1

  

Fazekas István - A MEGVÁDOLT

történelmi dráma

Ősbemutató

 

Béres József dr.         HEGEDŰS ZOLTÁN

Ügyész                       ORTH PÉTER

Ágika                         DANYI JUDIT

Komlós Sándor           FAZAKAS GÉZA

Katinka                      HULIÁK KITTI /

                                 HUSZKA RÉKA GEORGINA

Bözsi mama                RÉTI ERIKA

Szemcsák                   FERENCZ BÁLINT

Kaponyás bácsi           KISS JENŐ

Katalin                       MAGYAR ÉVA

Szúró                         PÁL ATTILA

Simon Géza                FARKAS ÁDÁM

Havas                        SIRKÓ LÁSZLÓ

Dongó                       ARADI IMRE

Rózsa                        CSOMBOR TERÉZ

Macsali doktor            KÖRTVÉLYESSY ZSOLT      

Zoltán                        PUSKÁS GYULA

Őrmester                    SZOKOLAI PÉTER

Tizedes                      VÁRY KÁROLY

 

 


Díszlettervező: Szlávik István    Jelmeztervező: Tordai Hajnal

Zeneszerző: Árkosi Szabolcs

Dramaturg: Németh Virág

Súgó: Patyi Szilvia          Ügyelő: Czeglédi Ákos

Rendezőasszisztens: Vári János

Rendező: ÁRKOSI ÁRPÁD

 

 

 

 

 

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.