"Öntörvényű műről van szó" - Villáminterjú Hargitai Ivánnal

Készül a Szutyok Fehérváron

2016. január 22. péntek, 08:00

Január 30-án mutatja be a Vörösmarty Színház Pintér Béla Szutyok című darabját a Kozák András Stúdióban. Az előadás rendezőjével, Hargitai Ivánnal készült rövid interjú.

 

Röviden a darabról:

 

A Szutyok a jelenkori magyar társadalom egyik legégetőbb problémáját veszi célba a maró irónia és a pofátlan nevettetés nyílvesszejével, hogy ömöljön ki az előítélet, a mindennapi rasszizmus és a társadalmi érzékenységgel való visszaélés. A darab humorral és szellemes történetvezetéssel mesél a társadalom peremére szorultak problematikájáról.

 

A Pintér Béla Társulat 2010-ben mutatta be a darabot.

 

Hargitai

Hargitai Iván (fotó: Maczkó Csaba)

 

Villáminterjú Hargitai Ivánnal:

 

Honnan jött az ötlet, hogy Pintér Béla Szutyok című darabját állítsd színpadra?

Színházunk egyik fő szándéka, hogy kortárs magyar darabot is repertoárra tűzzön. Méltán vesszük elő a klasszikusokat, de az is fontos, hogy olyan darabok is terítékre kerüljenek, amelyek naprakészen reagálnak arra a pszichés és társadalmi helyzetre, amiben élünk a világban és Magyarországon – a Szutyok abszolút alkalmas erre.

 

Az ifjúság megszólítása is szempont volt a darabválasztásnál. Miért pont a Szutyokkal szeretnél szólni a fiatalokhoz?

A Szutyok nagyon szellemes és vicces darab, miközben egy nehéz témát feszeget, nevezetesen, hogyan működik, illetve nem működik a roma−magyar viszony. Nyilván ez a darab csepp a tengerben a problémát illetően, de beszél róla, felszínre hozza, hogyan viszonyulunk Közép-Kelet-Európában és Magyarországon a cigánysághoz. Tapasztalataim alapján hallatlanul zavaros és kaotikus benyomások alapján formálnak véleményt a fiatalok erről a kérdésről. Azt gondoltam, hogy izgalmas téma lehetne számukra is, és egyszerűbben fog menni a párbeszéd egy vicces, szellemes darabon keresztül.

 

Valamilyen szinten befolyásol a Pintér-rendezés és az, hogy kimondottan a társulatára írta?

Egyáltalán nem befolyásol, mert öntörvényű műről van szó. Nem annyira atelier-történet, hogy ne vehetné elő mondjuk a mi társulatunk.

  

 szutyok

Kádas József a próbán (fotó: Maczkó Csaba)

 

Hogyan alakult köréd ez az alkotócsapat?

Évek óta dolgozunk együtt, ez is adja, hogyan alakuljon a szereposztás. Cziegler Balázs díszlettervezővel, Kárpáti Enikő jelmeztervezővel, Dobri Dániel zenei vezetővel és Blaskó Bori koreográfussal már több közös munka van a hátunk mögött.

 

A Szutyok fontos problémákra világít rá: örökbefogadás, cigányprobléma, házasságszétesés. Egy színházi előadás azon túl, hogy reflektál ezekre, mit tehet még? Kell-e ennél többet tennie?

Megoldani nem tudja, de az már bőven elég, ha az embereket gondolkodásra készteti. Az rettenetesen veszélyes, ha valakiben mereven alakulnak ki vélemények, és ha sztereotípiák működtetik egy ember gondolkodását, véleményformálását, az régen rossz. Általánosítani óriási hiba, sőt bűn. Hogy ha egy rendezőnek sikerül elgondolkodtatnia a nézőket, az már előrelépés. Én mindig igyekszem elérni, hogy a gondolkodás felelősségét ne vegyem le a nézőről. Igenis kötelező összezavarni. A görög tragédiák is azt a téveszmét próbálják lerombolni, hogy „én már mindent tudok”. Az embereknek rá kell jönniük arra, hogy milyen hallatlanul szerteágazó és bonyolult a világ.

 

Azonkívül, hogy kortárs és jelenbéli problémákra világít, miben látod a Szutyok erejét?

Abszurd helyzetek tömkelege van benne abszurd humorral. Ha ezeket már-már pszichológiai realista pontossággal játsszuk el, megmarad a furcsa groteszksége, miközben arra világít rá, hányszor keveredik az ember szélsőséges helyzetekbe. Ez rendkívül sokrétű, izgalmas, ugyanakkor nevetséges is.

 

 

vorosmartyszinhaz.hu

 

 

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.