Mi a határa a gyűlöletnek? - Bemutatták A velencei kalmárt a Vörösmartyban

2016. február 15. hétfő, 09:01

Február 13-án mutatta be a székesfehérvári Vörösmarty Színház A velencei kalmárt Bagó Bertalan rendezésében, Gáspár Sándorral, László Zsolttal és Nagy Péterrel a főszerepben.

 

A Vörösmarty Színház ajánlója:

 

A velencei kalmár az egyik legproblematikusabb shakespeare-i mű. „Főtémája nem az antiszemitizmus, mint ahogy nem is az antifeminizmus – írja Géher István a darabról – de motívumként mindkettő megtalálható benne, együtt napjaink jó néhány vitakérdésével. Hogy mit kezdhetünk azzal, aki másmilyen, mint mi; hogy megbízhatunk-e a törvényekben, hogy félnünk kell-e a nőktől; hogy miből lesz, és mire való a pénz... Mindez egymásba gabalyítva és belégyömöszölve egy szokványos-romantikus komédiába.

 

A velencei kalmár problémaszínmű, mert a felvetett kérdések száma nincsen arányban a megválaszolt kérdések számával. Ám Shakespeare zsenialitása ezúttal is lenyűgöző: a történet cselekményessége, a jellemek árnyaltsága ismét meggyőz bennünket arról, hogy érdemes a reneszánsz költőfejedelem színházába ellátogatnunk. A kérdésekre ugyanis nekünk kell válaszokat találnunk.

 

kalmar140

Fotó: Horváth Gábor

  

„Benne van a levegőben, amit a darab problematizál: a törvényhez, a joghoz, az idegenekhez való viszonyulás, és egy nagyon fontos kérdés: mi a határa a gyűlöletnek? Minden olyan szenvedélyt felmutat, ami tulajdonképpen befolyásolja a mindennapi életünket. Igyekszem az indokokat megkeresni, például, hogyan jut el egy ember odáig, hogy gyűlöletből ki akarjon vágni egyfontnyi húst a másik emberből. Ez annyira erős gesztus, hogy nem szabad átsiklani fölötte, hiszen valaminek a következményeképp akar ekképp cselekedni – de ez nem egyenlő a gonoszsággal. Ha az embert kirekesztik, akkor képes elmenni a végsőkig. Nem szabad önmagában az eredményt megítélni, az okokat kell megvizsgálni. Nagyon összetett mű, egy adott ponton már nem lehet tudni, ki gyűlöli a másikat jobban” - mondta Bagó Bertalan rendező.

 

 

A Shylockot alakító László Zsolt szerint "A velencei kalmár telitalálat, a kapitalizmus leképezése, mert egy-két kivételtől eltekintve, majdnem az összes szereplőt a pénz és a pénztelenség mozgatja. A darab központi kérdése az, hogy van-e vagy nincs pénz – ez a jelenben talán halmozottan aktuális. A megélhetés gondja, kortól, helytől függetlenül, egy mélyen emberbe vájó probléma."

 

Képekben az előadásról:

Fotók: Horváth Gábor

 

kalmar151

 1.

 

kalmar168

 2.

 

kalmar346

 3.

 

kalmar412

 4.

 

kalmar448

5.

 

kalmar513

 6.

 

kalmar559

 7.

 

kalmar731

 8.

 

kalmar803

 9.

 

kalmar866

 10.

 

 

 

William Shakespeare: A velencei kalmár
fordította: Nádasdy Ádám


Antonio, velencei kalmár, gazdag kereskedő Gáspár Sándor
Shylock, zsidó bankár László Zsolt
Bassanio, fiatal gróf, Antonio barátja Nagy Péter
Portia, gazdag grófnő Radnay Csilla
Gratiano, fiatal tiszt, Bassanio alkalmazásában Tűzkő Sándor
Lorenzo, fiatal úriember Lábodi Ádám
Solanio, fiatal úriember Kricsár Kamill
Salarino, fiatal úriember Kuna Károly
Nerissa, úrilány, Portia társalkodónője Törőcsik Franciska
Jessica, Shylock lánya Varga Lili
Tubal, zsidó, Shylock barátja Matus György
Lancelot, Shylock szolgája, majd Bassanio szolgája Keller János
Gobbo, Lancelot apja Derzsi János
Dózse, Velence város vezetője
Marokkó hercege, Portia kérője Kelemen István
Aragon hercege, Portia kérője Juhász Illés
Leonardo, Bassanio szolgája
Boldizsár, Portia szolgája
Stephano, Portia szolgája Szirmai Irén


valamint Gál Gergely, Gál Horváth Bernadett, Kertész Júlia, Rovó Tamás, Vida Emőke

 

Díszlettervező: Vereckei Rita
Jelmeztervező: Sántha Borcsa
Dramaturg: Tucsni András
Rendezőasszisztens: Bischof Ildikó

Rendező: Bagó Bertalan

 

 

 

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a Színház.hu nézeteit tükrözik. Mi a hírt / eseményt közöljük le, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.