Ez kevés volt nekem: hiába a gyémántkemény színészgárda, a majdnem meztelen testek, az egyik legmenőbb kortárs drámaíró és a téma, aminél magasabbra a labdát nem lehet feldobni, ez az előadás nem kicsit lufigyanús. Vagy csak én ülök be túlzott elvárásokkal olyan nevekre, mint Csákány, Für, Tasnádi vagy épp Scherer.
A történet egy szvingerklub átlagos estéjét mutatja be jórészt egy újonc házaspár kalandjain keresztül - Für Anikó izgalmakra vágyik, elrángatja a klubba kelletlen férjét, Gazdag Tibort, ahol aztán nyilván mindenféle fura alakokkal találkoznak és beindul a buli. A darab a felvázolt szituációval feltehetően ún. görbe tükröt akar tartani korunk elé, avagy laboratóriumi környezetben képez le karaktereket és trendeket a mai magyar társadalomból. Ez eddig ok, mit akarjon egy szerző, mintsem megvizsgálni, beolvasni, megmondani - csak ne tenné ezt borzasztó közhelyesen. A klubban persze hogy életek dőlnek el, a közbeszerzéseket urambátyám módon itt helyben zsírozzák le a boxeralsóban parádézó nagyemberek és board-tagok, a szereplők pedig párszor kinyilatkoztatásszerűen is osztják az észt, ami - amellett hogy nem mennek mélyre és újat sem mondanak - néha kínosan szájbarágássá válik. Hasonló volt az érzésem anno az örkényes Tasnádi-darab alatt is, bár a Kupidó hálistennek nem megy el a partfisnyél-arcon-csap típusú szórakoztatás irányába, de többet vártam a Hazámhazám vagy akár a Made in Hungária mozi mastermindjától.
Szóval ez így nekem nem működött. A figyelmemet egy darabig fenn tartotta a szituáció kibontása és a szereplők ismertetése, de az előadás felénél azt kezdtem érezni, - s hiába a szinte folyamatosan elhintett kisebb-nagyobb poénok és Budai Zsófia feszes bugyija - hogy ez a kutya sajnos a farkába harap, nem elég ez az olcsó anyag egy előadásra. Javított a helyzeten a kiváló csapat, akiket nem feszélyezett a ruhák hiánya, és rutinosan abszolválták a feladatot; legjobban Takács Nóra Diána és Csákányi Eszter játéka jött be, a nagy kedvenc Katona László pedig még mindig szórakoztató vicces tahóként, de azért kaphatna már szofisztikáltabb/változatosabb szerepeket is.
Tasnádi István: Kupidó (r. Tasnádi István)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.