"Ennél modernebb gondolatot elképzelni sem tudok” - Sztárcsinálók Szolnokon

Január 30-án mutatják be Szolnokon Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor Sztárcsinálók című zenés darabját, amelyet az első magyar rockoperaként tartanak számon.

A Szigligeti Színházban Nagy Viktor állítja színpadra a Rock Színház egykori legendás előadását. Néró szerepében Schwartz Dávid látható, aki ezzel az alakítással debütál a színház világában.

 

sztárcsinálók szolnok2

 

„Nero korába utazunk vissza, s elgondolkodhatunk a hatalom örökké ismétlődő játékairól, az első magyar rokopera hangjaival”

 

A Néró-történet ma is aktuális, és egyben egyfajta intés is: a hatalomvágy és az önuralom teljes hiánya pusztító párosítás, amely mindent feléget maga körül . Az első magyar rockoperában Néró, dalversenyt hirdet birodalmában –ezzel pedig egyfajta politikai „sztárcsinálás” veszi kezdetét.

 

Örökérvényű Sztárcsinálók

 

A Sztárcsinálókat a Szigligeti Színházban Nagy Viktor rendezi, aki húsz éve a főiskolán már dolgozott ezzel a darabbal – az akkori előadás hatalmas sikert aratott. A Jászai-díjas művész úgy véli, a Sztárcsinálókat bármikor, bármilyen korban színpadra lehet vinni, hiszen örökérvényű problémákat boncolgat.

 

„Több mint harminc éve írták a szerzők ezt a darabot. Azóta számtalanszor bizonyította, hogy érvényes gondolatokra épült. Ilyen érvényes darab kevés van a musical-irodalomban. A klasszikusok közé kell sorolni” –mondta a rendező, aki hozzátette, nem is érti, hogy a Sztárcsinálók nem szerepel több színház repertoárján.

 

„Nagyon csodálkozom azon, hogy egy ilyen hihetetlenül aktuális, érdekes darabon, ami a máról szól, nem veszekednek a színházak, nem csapnak le rá két kézzel. Talán nincs is aktuálisabb pillanat ennek bemutatására, mint ez, gondoljunk csak a franciaországi eseményekre. Itt, Szolnokon, most a csillagok így álltak, hogy ezt be kellett mutatni. (…) Számomra a legfontosabb az, hogy a társadalmi és politikai manipuláció, mely felemel egy ilyen üstökösként föltűnő, karizmatikus embert, mint a Néró, ez mit is jelenthet a mai világban. Hogy tükröződik a mi tükrünkben. Ebben a tükörben tökéletesen látszik a mi világunk. Arról szól a darab, hogy működik, ahogy a politikai sztárcsinálás során Néróból nagy embert csinálnak. Ez aztán megeszi őt, ezt a valószínűleg jobb sorsra érdemes fiatalembert.”

sztárcsinálók szolnok 

A Rock Színház előadása az 1981-es bemutatót követően évekig műsoron volt; a Sztárcsinálókat különböző rendezésekben, az ország számos pontján játszották. A 90-es évek elején Kerényi Miklós Gábor „megreformálta” darabot, amit nem csak az eddigiektől eltérő rendezői koncepció szerint állított színpadra, hanem jelmezeiben, díszleteiben és dramaturgiailag is megújította a rockoperát, amit később több színház repertoárjában is szerepelt. Ebből a felújított előadásból született meg a Sztárcsinálók CD is.

 

Később Nagy Viktor is megrendezte a főiskolán a Sztárcsinálókat, ismét egy újabb felfogásban, modern, mai jelmezekkel. A főiskolai előadás olyan jól sikerült, hogy később a Veszprémi színházban játszották tovább, és újabb Sztárcsinálók lemez született előle. 2005-ben, a Rock Színház 25. születésnapján pedig ezt előadást láthatták a nézők a Margitszigeten.

 

A mostani előadáson, a Szigligeti Színházban Zádori László zenei vezetővel és Gyenes Ildikó koreográfussal dolgozik együtt Nagy Viktor, aki úgy gondolj, húsz év óta, amióta először színpadra állította a rockoperát, alig változtak valamit a lázadó fiatalok – legfeljebb más motiválja őket, többek közt ez is kiderül a mostani rendezéséből.

 

„Húsz évvel ezelőtt, amikor én ezt a főiskolán rendeztem, erős volt az akkori fiatalok lázadó attitűdje. Lázadtak, megmondták a magukét a világról. Ma ugyanez van, alig változott valami. Ebben a darabban felbukkan egy ál-megváltó. Kiderül, hogy ez egy politikai manipuláció. Indulhat a tömegek félrevezetése. A mostani közbeszéd nyelvén ezt úgy hívják: vallási fanatizmus. Ez egy mindenkori vallási fanatizmus. A politika manipulálja az embereket, akár terroristákat is csinál belőlük. Két nagyon szép jelenet is szól itt arról, hogyan szervezik be ezt az ál-megváltót, és ő hogyan termel ki fanatikus terroristákat, és küldi ki az utcára őket. Az adott hatalom már nem tud uralkodni az emberek felett, kell egy kis káosz, egy kis anarchia, hogy a saját szolgálatába állítsa, hogy a császár uralkodhasson. Ennél modernebb gondolatot elképzelni sem tudok.”

 

sztárcsinálók szolnok3

 

A Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója szintén a darab aktualitását emelte ki. Sajnos a valóság újra és újra bebizonyítja, hogy az élet néha keserves módon utánozza a színházat – véli Balázs Péter, a jövő heti Sztárcsinálók bemutató kapcsán.

 

„Ennek a fantasztikus darabnak az egyik központi kérdése éppen az a fajta vallási fanatizmus, amely nemrégiben Párizsban követelt tizenkét halálos áldozatot a Charlie Hebdo szerkesztőségében. A színházművészet, akárcsak az irodalom sokszor hiába hívja fel a társadalom figyelmét a fenyegető, küszöbön álló veszélyekre. Miképp Isherwood regénye, és a belőle készült Kabaré című darab a nácizmus lopakodó erősödésének folyamatára, Arthur Miller Salemi boszorkányok című darabja a McCarthyista kommunistaüldözésre hívta fel a figyelmet.


Emlékszem, amikor A Képzelt riport-tal Prágában léptünk fel, éppen a Charta 77 mozgalom keltette feszültség tartotta lázban az országot. Amikor Manuel szerepében azt énekeltem, hogy ”Ha nem bírod már elviselni azt, amiben vagy, Lépj ki, mint egy rossz cipőből, ringasd el magad”, majd szétrobbant a nézőtér.


A Sztárcsinálók cselekményéből kibontakozó, izgalmas társadalmi jelenségek ezekben a napokban különös visszhangot kapnak a párizsi merényletek tükrében. Biztos vagyok benne, hogy a szolnoki közönség érteni, és értékelni fogja azt a módot, ahogy erre a jelenségre igyekszünk újra ráirányítani a reflektorfényt”

 

Az első magyar rockopera különös története

 

Várkonyi Mátyás, a Sztárcsinálók zeneszerzője személyesen is ellátogatott a premiert megelőző hét próbáira a Szigligeti Színházba, ahol a rockopera születéséről is mesélt.

 

Várkonyi Mátyásban és Miklós Tiborban 1980-ban fogalmazódott meg a gondolat, hogy saját produkcióval kéne bemutatkoznia az akkoriban induló Rock Színháznak, ám végül úgy döntöttek mégis egy ismertebb művel állnak először a közönség elé. A saját produkcióra azonban nem kellet sokáig várni:  1981-ben Várkonyi Mátyás ötletéből és zenéjével, Miklós Tibor szövegeivel, a zsennyei alkotóházban megszületett a Sztárcsinálók, az első magyar rockopera, amelyet Kovácsi János rendezésében állítottak színpadra.

 

Sztarcsinalok Varkonyi-Matyas

 

"Néró egy Zsiguliban született"

 

Várkonyi Mátyás, a Sztárcsinálók zeneszerzője személyesen is ellátogatott a premiert megelőző hét próbáira a Szigligeti Színházba, ahol a rockopera születéséről is mesélt.

 

"Mentünk autóval Zsellyére, ahol van egy alkotóház és útközben beszélgettünk. Miklós Tibor, Kovácsi Jancsi, a Cha-cha-cha rendezője és én. A Néró-történetet én vetettem be, mert a Generálban játszottunk és ott sokat gyújtogattunk meg pirotechnikáztunk, ez adta tulajdonképpen az ötletet. Aztán ez fokozatosan fejlődött, alakult és így lett belőle egy nagyon bonyolult politikai és társadalomkritikai musical. Benne voltak természetesen Tibinek az ötletei, Kovácsi Jancsi stílusa - összeálltunk egy jó kis csapatként. Aztán a darab címét is végül én találtam ki - Néró és hasonlók helyett az volt a cél,hogy legyen mai a darab címe.

 

Nem gondoltuk, hogy ez a rockopera ilyen nagyot fog szólni és ilyen sokáig. Szegény Miklós Tibit már túl is élte. De azért visszagondolva  voltak jelek, amiből következtetni lehetett a sikerre. Megfigyeltem már, nem rövid pályafutásom alatt, hogy ha valamit az elején erős energiák kísérnek, másszóval úgy indul el, hogy nagyon odafigyelnek rá és nagyon hat az emberekre, akkor annak sokkal komolyabb esélye van arra, hogy éveken keresztül fennmaradjon. Én ezt így tapasztaltam.

 

Ráadásul valamiért benne van a levegőben, hogy ezek a darabok – a Sztárcsinálók vagy A Bábjátékos - most újra érdekesek. Az az izgalmas, hogy Néró költő. Vagyis régen nem volt olyan, hogy csak költő, hanem előadóművész volt: énekes, művész, színész, költő egy személyben. Tehát az, hogy a főhős egy előadóművész, nagyban segítette ennek a történetnek a színpadra vitelét. A Sztárcsinálókban benne van Kosztolányi Nero, a véres költő című műve, benne volt Sienkiewicz Quo vadis című regénye és még sok más mű. Mi nagyon sokat olvastunk ehhez a darabhoz: eredeti történelmi hátteret és fikciót egyaránt.

 

Amikor Nagy Viktor először megrendezte a Sztárcsinálókat, akkor ő is munkálkodott a szövegen egy kicsit, kicsit változtatott, kicsit hozzátett, és hasonlóképpen, folklorisztikus módon alakult a rockopera zenei része is, amin én most is rengeteget dolgoztam a mostani, szolnoki bemutató kapcsán. Ugyanis mi a Rock Színházzal – bár voltak jelzésszerű kották – úgy játszottuk a darabot, hogy mindenki belevitte a saját maga egyéniségét. Most, amikor Zádori László zenei vezetővel újra elővettük a zenéjét, akkor ismét eszünkbe jutott a Szabó Feri, dobos, meg a Baranszky Laci, gitáros, mert a zenészek most úgy dolgoztak, mint ők annak idején, a Sztárcsinálók zenekari próbái alatt: hozzátették a saját elképzeléseiket a zenéhez. Ezért is gondolom úgy, hogy ennek a rockoperának az is az egyik varázsa, hogy benne van nagyon sok ember értékes szellemi munkája, amit ki-ki az évek során adott hozzá a Sztárcsinálókhoz"

 

Sztárcsinálók-Varkonyi-Matyas

 

A Sztárcsinálók ősbemutatójának koreográfiáit egy NDK-s házaspár jegyezte, a darab szereplői pedig a már sikerrel bemutatkozott Rock Színház előadás, az Evita művészei közül kerültek ki.  Néró szerepét Szolnoki Tibor játszotta. A Sztárcsinálók próbái a 1981 júniusában kezdődtek, győri sportcsarnokban. A próbafolyamat idején a társulat zöme a Graboplast munkásszállásán lakott. Benkóczy Zoltán és Széki József az udvaron kempingezett. Igazi vadromantika övezte ezt a táborozással, nyaralással vegyített happeninget, aminek a gerincét persze kemény munka alkotta. A főpróbán egy pártmegfigyelő is jelen volt, nehogy olyasmi kerüljön a nézők elé, ami ellenkezik az elvekkel, szemlélettel. Végül a prüdéria kerekedett felül benne, a darab politikai üzenete felett elsiklott vagy csak úgy gondolta, hogy ami negatív a darabban, az a nyugatra vonatkozik.” – olvasható az eredeti produkció Facebook oldalán.

 

 Az első magyar rockopera ősbemutatója végül hatalmas sikert hozott. A premiert még kilenc győri előadás követte. A budapesti bemutató a Hajógyári-szigeten, egy cirkuszi sátorban volt, de ez nem vont le az előadás értékéből, hiszen a fővárosi közönség is imádta a darabot.

 

„A díszlet és a jelmez jó volt, és elementáris erővel hatott a nézőkre az újszerű előadásmód is, ami a rockzene sajátja. Nemcsak a nézőket, a szakmát is megmozgatta a rockopera. Bacsó Pétertől Jancsó Miklósig a színházi és filmes világ számtalan képviselője zarándokolt el a sátorhoz. Igazi kuriózum volt a műfaj, és a környezet is forradalmi átalakulást generált a zenés színházban.”

 

Nagy Viktor ajánlója a darab elé

 

Az első magyar rockopera története, mely tele van szellemes, játékos anakronizmusokkal, mai áthallásokkal, az ókori Rómában játszódik. Az uralkodásra már alkalmatlan Claudius császárt megmérgezi felesége, az ambiciózus Agrippina, hogy helyette a fiát, Nérót ültesse a trónra. Agrippina és a fiú nevelője, Seneca azt gondolják, hogy ezt az új császárt bábként használva, a háttérből majd gond nélkül kormányozhatják a Római Birodalmat.


Néró környezetéből eltávolítanak mindenkit, akik terveik útjában állnak és elkezdik a fiatal császár átnevelését. A költői ambíciókat dédelgető Néró azonban hamarosan felülírja a hatalomra éhes páros terveit. Kicsapongó életmódot folytat és elteszi láb alól féltestvérét, Britannicust, akinek egyetlen bűne az, hogy tehetségesebb költő, mint ő. Seneca és Agrippina megrémülnek, de Nérót már nem lehet megállítani. Ámokfutása mindent és mindenkit maga alá temet. Végül hatalmát vesztve öngyilkos lesz.

 

Forrás: Szigligeti-színház.hu, facebook.com/sztarcsinálók Fotó: Szigligeti Színház