Nádasdy Ádám: „Nem árt, ha ezt kibeszéljük”

A velencei kalmár fordítója Shylock zsidóságáról és kedvenc Shakespeare-művéről is beszélt interjújában.

Nádasdy Ádám sok más Shakespeare-darab között lefordította A velencei kalmárt is, amely az antiszemitizmus témája miatt különösen kényes műve a nagy angol drámaírónak. A fordító az interjúban a dráma két tavalyi bemutatója, a Bagó Bertalan rendezte székesfehérvári és a Valló Péter készítette Pesti színházbeli kapcsán világít rá arra, hogy mit is jelentett Shylock zsidósága a középkori Velencében és a reneszánsz Angliában. A 70 éves Nádasdy Ádámot Kácsor Zsolt kérdezte a Mazsihisz honlapján.

„Nem hiszem, hogy a műnek van igazsága, s nem hiszem, hogy a szereplők között igazságot tudnék tenni. Szerintem Shakespeare egy jó és érdekes darabot akart írni, s ez sikerült is neki, habár a figurák motivációját mélyebben kibonthatta volna, a vége pedig mintha össze lenne csapva” – foglalja össze ítéletét a drámáról. Hozzátette, azt „nem mondaná, hogy szerette”, inkább „érdekesnek tartotta, miként viszik színpadra, méghozzá elsősorban a zsidó téma miatt. S nem kell ahhoz zsidónak lenni, hogy az embert ebben a darabban éppen ez a szál ragadja meg”. 

    Nádasdy Ádám (fotó: Szilágyi Lenke, forrás: fidelio.hu)

Nádasdy elmondja, hogy az általános vélekedéssel szemben Shakespeare-nél Shylock nem kívülálló, nem a társadalom perifériáján él, hanem „nagyon is integrálódott Velence világába! Hiszen ott kereskedik, üzletel, pénzt ad kölcsön normál kamatra, még csak azt sem lehet mondani, hogy uzsorás volna. Shakespeare nagyon jó szerző, a darabból világosan kiderül, hogy Shylock nem uzsorás, szó sincs róla, hogy nyomorba döntené az adósait. Abból él, hogy pénzt kölcsönöz, vagyis tisztességes bankár”. Shylock „egyszerűen más, mint a többségi társadalom” tagjai.

Azzal kapcsolatban, hogy Shakespeare korában miért számíthatott érdeklődésre a darab, a fordító azt mondja, egzotikuma miatt, „Angliában ugyanis zsidóknak nem volt szabad élniük”. Shakespeare-nek nem volt célja, hogy pontos képet adjon a zsidóságról, „de annyit biztosan tudott, hogy sok különbség van a keresztény és a zsidó vallás gyakorlása között”. Hozzáteszi azonban, „ugyanilyen különbségek voltak a katolikusok és a protestánsok között is”, így Shylock akár egy katolikus is lehetett volna a protestáns Angliában.     László Zsolt és Gáspár Sándor (fotó: Toldy Miklós)

Székesfehérváron László Zsolt játszotta Shylock szerepét, aki Nádasdy szerint „lenyűgöző volt, egy szálegyenes, erős, ótestamentumi próféta-típust alakított, akiről sugárzott a nagyság”. Hozzáteszi, „az volt a néző érzése, hogy Shylockhoz képest mindenki más csak egy nímand Velencében. Az a Shylock egy derék, jóravaló, toronymagasan mások fölött álló ember volt, és akkor egyszerre csak összeroppan… Az a magas, erős ember megtörik… Erőteljes és igen keserű élmény volt”. A budapesti előadásban Kern András alakította Shylock szerepét, Valló Péter rendezőnek pedig Nádasdy szerint „kifejezetten az volt a szándéka, hogy a darab elején fogadjuk a rokonszenvünkbe, s aztán legyünk tanúi annak, hogy ez a kedves ember hová jut, ha provokálják és rugdalják. Ráadásul Kern alkatilag egy kedves ember, őt nem lehet nem szeretni, ha bejön a színre”.

Nádasdy úgy véli, fontos, hogy újra és újra bemutassák Shakespeare művét, hogy „a téma terítéken van, ha beszélünk és vitatkozunk róla. A Kádár-korszakban a zsidóság tabu volt, a zsidó szó szinte nem is volt jelen a közbeszédben. Negyvenöt után ez a csend volt a legszörnyűbb. Nem árt, ha ezt kibeszéljük”.

Tornyi Ildikó és Kern András (fotó: Toldy Miklós)

Nádasdy Ádám végül kedvenc Shakespeare-darabjáról, a Szentivánéji álomról vallott. Szerinte a mű „végtelenül sokféle és színes, bár igazából nem szól semmiről. Nincs benne jellemfejlődés, a figurák nem hoznak döntéseket élet-halál kérdésekben”, hanem „mindenki össze-vissza szaladgál, és (…) nem történik benne semmi. Még a szamár szerepe a legérdekesebb benne, de hát ő sem csinál semmit. És mégis! Maga a darab olyan jól van megírva, olyan jó a szövege, hogy ez sok semmi föl sem tűnik. Nagyon szeretem!”

A Mazsihisz honlapján megjelent interjú teljes terjedelmében itt olvasható.