Németh Kristófot kérdeztük az általa létrehozott és most induló Fórum Színház kapcsán sértettségről, indulásról, tervekről és celeb-létről.
Németh Kristóf több mint másfél évvel ezelőtt mondott le a Játékszín igazgatói posztjáról, miután a színházat vezető Kft. taggyűlése társügyvezetőt akart mellé kinevezni. Nem sokkal később született meg benne a Fórum Színház ötlete, amely úgy tűnik, mostanra valósággá is vált: már készül az első produkciójuk, amelynek budapesti bemutatója december 6-án lesz az Uránia Filmszínházban.
Csonka András, Magyar Attila, Németh Miklós és Szerednyey Béla az első bemutató sajtótájékoztatóján
Finoman szólva nem jó szájízzel jöttél el a Játékszínből, amelyet igazgattál. Mennyi maradt ebből a „rossz szájízből” mára?
Maradt bennem keserűség, de nem rágódom a múlton. Isten hosszú adós, de biztos fizető.
Nem tudok olyan színházi vezetőről, aki akárcsak megközelítőleg is annyira aktív lenne – a színházi munkától és szakmától független megjelenésekkel – a neten és a kereskedelmi csatornákon, mint te. Mit jelent számodra ez a fajta celeb-lét, és mennyire tartod összeegyeztethetőnek ezt a színházvezetői státussal?
Nem hiszek a „hallhatatlan” színészekben, vagyis azokban, akiknek munkásságáról csak a szűk környezetük értesül. A kereskedelmi média és a közösségi háló, a web is eszközök, amiket lehet értékes és értéktelen dolgokra egyaránt használni. Nekem az a tapasztalatom, hogy eddigi pályám során sokakat tudtam behívni a színházba, az ismertségemnek köszönhetően. Akik pedig irigykednek, azokat megértem. A mi pályánkon a végső ítélőszék a közönség, ha tele a színházad, akkor nincs miről beszélni.
Amióta eljöttél a Játékszínből hihetetlen elszántsággal próbáltál színházat létrehozni. Honnan ered ez az elszántság és mennyi ebben a bizonyításvágy megmutatni, hogy képes vagy rá?
Az első magánszínházi vállalkozásom tizenhét évesen a Pillangók szabadok című előadás volt, amikor kibéreltem a Karinthy Színházat, huszonhat évesen már igazgató voltam Gödöllőn, majd megalapítottam a Gödöllői Nyári Színházat, tíz évvel később a Játékszín magánszínházi korszakának alapítóigazgatója lettem. Most pedig ismét szintet ugorva a Fórum Színház az Uránia páratlanul szép műemléképületébe vár esténként több mint 460 nézőt. Szerintem ez az én pályám. Ha valaha úgy éreztem volna, hogy ez itt a végállomás, abbahagytam volna. De sose éreztem ilyet, hajtanak az ötleteim és valami magyarázhatatlan alkotói vágy.
Ha jól tudom, az indulótőke és az elnevezés már korábban megvolt, csak helyet nem tudtatok találni, ahol létrejöhetne a Fórum Színház. Hogyan jutottatok el odáig, ahol most tartotok?
Sokat töprengtünk a névválasztáson, a saját tőkénk összerakásán és a helyszín megtalálásán. Sok pénzt, időt, munkát áldoztunk az elmúlt másfél évbe, tucatnyi ingatlant szemléztünk, alkudoztunk tulajdonosokkal. Sok emberről kiderült, hogy barát vagy csak kolléga (esetleg ellenlábas), ezeket a tapasztalatokat komolyan kell venni, így elkerülhetők az újabb csalódások. Aztán, amikor összeállt a koncepció, az üzleti terv, a kezdő tőke, a leendő repertoár darabjai, akkor a kollégáimmal a Rákóczi úton autóztunk és az Urániához érve azt mondtunk, ha lesz parkolóhely a Vas utca elején, akkor álljunk meg és nézzünk kicsit körül. Volt egy szabad hely, leparkoltam és becsengettünk a filmszínház vezetőjéhez, így indult a legújabb történet.
A Fórum Színház kifejezés több mint két évtizede mondhatni, foglalt: egy olyan interaktív színházi technikát jelent, amely a nézők aktív, játékba hozott részvételére épít, célja pedig társadalmi változások elérése. Vagyis egy pedagógiai és politikai jellegű színházi forma, amely kiindulásakor kifejezetten a nehéz társadalmi helyzetben lévők számára nyújtott lehetőséget a társadalmi léptékekben való gondolkodásra és segítséget a demokratikus önérvényesítéshez. Mit jelent a ti esetetekben az elnevezés?
A mi esetünkben a Fórum elnevezésnek semmi köze az Augusto Boal féle eszméhez. Ha egyébként az interneten tájékozódik az ember, a keresők az első helyeken a mi kezdeményezésünket dobják ki. A Fórum Színház egy vadonatúj, világszínvonalú, nemzetközi családi színházzá szeretné kinőni magát, ahol a hagyománytisztelet pont olyan fontos, mint a legmodernebb innovációk. A színház egyik fontos eleme, hogy közösségi műfaj, az előadások, alakítások jó esetben elvarázsolják, elgondolkodtatják, megérintik, kikapcsolják, szórakoztatják a nézőt. Hiszem, hogy a közönségből egy jó színházban közösség formálódik. Tapasztalatból mondom, hogy a szellemi élet meghatározó helyszíne lehet egy teátrum, most is erre törekszem.
Szerednyey Béla, Magyar Attila és Németh Kristóf a Fórum Színház sajtóeseményén
Mit jelent a ti esetetekben az, hogy magánszínház vagytok? Milyen bevételi forrásokkal számolhattok?
A Fórum Színház Nonprofit Közhasznú Kft. egy személyben az én tulajdonom, aminek állandó budapesti játszóhelye az Uránia Nemzeti Filmszínház. A cégben hármunk (magam, az értékesítési vezetőm és a gazdasági vezetőm) magántőkéje, banki hitele van benne. Vannak támogatóink, akik szolgáltatásokkal, eszközökkel segítenek minket és elnyertünk egy minisztériumi támogatást is, ez az összeg egyébként eddigi kiadásaink 1/3-át sem fedezi, ellenben óriási segítség egy induló vállalkozás esetében.
Az első előadás egy színház életében bizonyos értelemben névjegy is, ami jelzi, milyen színházat képzelnek el a létrehozói. Első bemutatótokként miért éppen Ron Hutchinson darabját, A forgatókönyvet választottátok?
Célom, hogy új bemutatóink zömében ősbemutatók, tehát eddig Magyarországon sosem látott művek legyenek, és valamilyen formában kapcsolódjanak a filmhez, a mozihoz (témájuk, szereplőik vagy filmadaptációk okán). Ron Hutchinson vígjátéka, a Forgatókönyv egy tipikusan ilyen zseniális produkció lesz. Szente Vajk rendezése és a parádés szereplőgárda szinte garancia a sikerre, ám nagyon fontos, hogy egy elképesztően szellemes és tartalmas történetet ismerhet meg a néző, Galambos Attila elsőrangú fordítását élvezve.
Csonka András, Magyar Attila, Németh Kristóf és Szerednyey Béla a sajtótájékoztatón
Milyen jövője lehet a produkciónak, lévén eddig egyetlen előadás van műsorra tűzve az Urániában? A Fórum Színház produkciós partnere Kovács Balázs, a gödöllői Művészetek Háza igazgatója. Ez azt is jelentheti, hogy Gödöllőn is játszani fogjátok az előadást?
A forgatókönyv decemberben öt alkalommal lesz látható. A Fórum Színház koprodukciós partnere a Művészetek Háza Gödöllő, itt lesz a házi és a nyilvános főpróba valamint az előbemutató december 1-én és 2-án, 6-án díszbemutató Budapesten, majd 27-én előadás szintén az Urániában (ezek a jegyek a jövő héttől kaphatók). Januártól repertoárrendszerben játsszuk az előadást és reményeim szerint jön a következő produkciónk, ami egy speciális történet lesz.
Jelen pillanatban, ami a Fórum Színház mögött áll: egy készülő négyfős kamaravígjáték, aminek ezek szerint eddig öt kitűzött előadása van. Mik a közeli és távolabbi tervek?
Az évad végéig még két új bemutatót szeretnék tartani, nyáron jelen lenni a legnépszerűbb szabadtéri színpadokon, ősztől pedig továbbépíteni a repertoárt. A többi terv egyelőre maradjon titok.
Török Ákos
Kapcsolódó cikkek
Lemondott Németh Kristóf a Játékszín vezetéséről - Bank Tamás lép helyébe
Németh Kristóf: „Nagyon hiszek abban, amit mi a Játékszínben csináltunk”
Németh Kristóf: „A nem közönségbarát színház számomra értelmezhetetlen”