„Óvakodj azoktól az emberektől, akiknek nincs humoruk”

Scherer Péter Pepeként lett közismert Jancsó Miklós filmjein keresztül. A színészt a Footer.hu kérdezte filmekről, színházról és a humor szerepéről az életben és a művészetben.

Scherer Péterre sokan Jancsó Miklós filmjeiből emlékeznek, ahol Pepét játszotta, mások az Argó filmekből, vagy a Made in Hungáriából ismerhetik, mostanában pedig a Válótársak Jakab Dávidjaként látható a televízióban. Kevesebben tudják, hogy többek között Mucsi Zoltánnal van egy kisebb társulatuk, a Nézőművészeti Kft., amellyel többek között ifjúsági előadásokat hoznak létre, és amelyekben nem csupán játszik, de van, hogy rendez is. Legközelebbi bemutatójuk Büchner Leonce és Lénája.

scherer-peter1.jpg                         Scherer Péter

Lassan tízedik éve játssza a Kolibri Színház Klamm háborúja című osztályteremszínházi előadását, amelyben egyetlen szereplőként egy tanárt alakít, aki végzetes konfliktusba keveredik önmagával és a diákjaival. „Most már ott tartok, hogy ha nem jut eszembe egy mondat, vagy mást mondok, akkor is pillanatok alatt feltalálom magam. Van olyan, hogy improvizálok valamit, és ezzel visszatalálok a szerepemhez. Viszont olyan is történt már, hogy a gézengúzok csináltak valamit, ami megakasztott, és ezzel együtt a szöveggel is elakadtam. Ilyen esetben hátrasétálok a súgóhoz, ő mond két szót a fülembe, és már megy is tovább az előadás” – meséli a háromszázadik előadás felé lépkedve.

Az előadásokat, amelyeket egy-egy valódi osztályközösség saját tantermében játszanak diákoknak, beszélgetés követi. Scherer Péternek jó tapasztalata van ezekről a diskurzusokról: „Az ilyen közönséggel mindenről lehet beszélgetni, ami a darabban történt, kimondják mindazt, ami nehezen szavakba önthető”. Az viszont érdekes, hogy a fiatalok általában saját magukat, illetve a történetbeli tanulókat hibáztatják a tragédia kapcsán. „Pedig a tanár nagyon sok meggondolatlanságot követ el. A diákok elfogadják, hogy a történet szerint ők vádolják a tanárt, de a személyes véleményük az, hogy a tanulóknak jelentős szerepe van abban, hogy ez a tanár tönkrement” – fogalmaz a színész.

klamm2.jpgA Klamm háborúja előadásában (forrás: Kolibri Színház)

Annak idején Jancsó Miklós filmjeinek Kapájaként és Pepéjeként váltak közismertté, mint meséli Scherer Péter, ezek a filmek lecsengtek, és már csak egy-egy PR jellegű felkérésük van, ahol ezt a két figurát kell hozniuk. Mucsi Zoltánnal mindmáig barátok, sőt a Nézőművészeti Kft.-ben együtt dolgoznak. „Együtt játszunk és együtt is gondolkodunk, illetve alkotunk” – mondja erről a közös munkáról – „Nagyon szeretem, hogy ezen a színész pályán nem egyedül bandukolok. Bár olyanok vagyunk, mint Rocinante és Sancho szamara. Botorkálunk ezen a pályán, hol az egyikünk botlik meg egy kicsit, hol a másikunk, néha a szamár megy ki legelni balra, de aztán visszatalál az útra” – fűzi hozzá a Don Quijote című közös előadásukra is célozva ezzel, ahol Mucsi Zoltán a búsképű lovagot, Scherer Péter pedig hűséges fegyverhordozóját alakítja.

Ezzel együtt szakmai kérdésekben komoly vitáik is szoktak lenni. „Mind a ketten konok, makacs emberek vagyunk. Persze, ez legtöbbször nem látszik, vagy a filmekben olyan, mintha mindig csak a Zoli igaza érvényesülne, de ez nem így van. Én rendíthetetlenül küzdök az igazamért a jobb eredmény érdekében és ebből jócskán adódnak konfliktusaink” – fogalmaz, hozzátéve „Ezekből mindig kibékülünk. Két ember, aki jót akar és érti is egymást, az azt mondja ilyenkor, hogy „Te figyelj ide, hülye voltam egy kicsit!”, „Ne is mondd, én is!” - és már el is felejtettük az egészet. Mi tényleg jó barátok vagyunk”.

duo_meszaros_csaba.jpgMucsi Zoltán és Scherer Péter (fotó: Mészáros Csaba)

Scherer Péterhez általában a humort szokás kötni, noha játszik humortalan alakokat is, akár A gondnok, akár a Kolibri Színház Márió és a varázslójában. „A Krétakör idejében volt egy darabunk, amelyben Törőcsik Mari mondott egy szöveget, amely úgy kezdődött, hogy „Az életben a legfontosabb a humor. Az apám mindig azt mondta, óvakodj azoktól az emberektől, akinek nincs humoruk. Mert akiknek nincs humoruk, azok bántanak.” - ez nekem nagyon tetszik” – osztja meg a humorral kapcsolatos egyik alapvetését. „És a tragikomikum meglátásom szerint a legnemesebb humor. Az a pillanat, amikor képtelen vagy eldönteni, hogy sírj, vagy nevess. És ilyen módon szerintem a humornak mindenhol van helye” – fűzi hozzá.

Az interjúból az is kiderül, mennyire izgul egy-egy előadás előtt, tapasztalata szerint van-e különbség a vidéki és pesti diákok reakciói között az osztályteremszínházi előadásoknál, és milyen élmény volt számára egy kerekesszékes figurát játszania Az éjszakám a nappalod című filmben.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

„Szeretem, ha néha tudok magánember is lenni” – Scherer Péter válaszolt
„A színészet mindig ott mozgott bennem" – interjú Scherer Péterrel
Premierajánló – Egyedül nem megy?