Udvaros Dorottya: „Igazi fájdalom, hogy keveset játszom a Nemzetiben”

A Nemzeti Színház színművésze anyaszínházbeli helyzete mellett a Kétely című előadásról is mesélt, amelynek egyik főszerepét alakítja. A vaskakas.hu interjúja.

Udvaros Dorottya 2002 óta a Nemzeti Színház színművésze. Anyaszínházában nem sokat játszik, noha Vidnyánszky Attila legutóbbi rendezésében, a Bánk bánban fontos szerepet kapott, Gertrudis királynét alakítja, méghozzá remekül. A kvalitásaihoz képest kevés nemzeti színházi lehetőség mellett azonban anyaszínháza támogatja a vendégszerepléseit, így többször is szerepelt már az Operettszínházban vagy az Orlai Produkciós Iroda előadásaiban. Legközelebb például az Orlai Produkció Kétely című előadásának egyik főszerepében lesz látható január 29-én a győri Vaskakas Bábszínházban.

Udvaros Dorottya és Fekete Ernő a Kétely előadásában (fotók: Toldy Miklós)

A Nemzeti Színházban eltöltött esztendők alatt három igazgatója is volt. „Mind nagyon különböző művészegyéniség. Valójában izgalmas, hogy én ugyanazon a helyen vagyok, miközben egészen eltérő színházban hitt Jordán Tamás, Alföldi Róbert, vagy most Vidnyánszky Attila” – meséli az interjúban.

„Tényleg túl keveset játszom a Nemzetiben. Ez igazi fájdalom, de részben következik abból, hogy bizonyos előadásokat szériában játszik a színház” – mondja az anyaszínházi feladatairól, hozzátéve – „Általában évi két bemutatóm van, most is: a Bánk bánban Gertrúd vagyok, Zsótér Sándornál Brecht-darabban játszom majd”.

A Kételyben az Udvaros Dorottya által alakított igazgató nővér egy egyházi iskolában tanítványával szembeni molesztálással gyanúsítja az egyik, liberális oktatási módszerei miatt is népszerű paptanárt.  „A próbák során rengeteget beszélgettünk, és korán világos lett, hogy a szerzőt az foglalkoztatja a legkevésbé, kinek van igaza az egymással szemben álló felek közül. Őt az elszántság, a fanatizmus működése izgatta. (…) A darab arról szól, hogy a legjobb meggyőződéseink is vakvágányra futhatnak” – meséli a darabról.

Udvaros Dorottya és Fekete Ernő

„Semmit nem tudunk meg a nővér magánéletéről, de azt igen, hogy korábban már találkozott egy hasonló esettel. Sőt én azt sem zárnám ki, hogy gyerekkorában vele történt valami ilyesmi. Hogy miért? Mert olyan élénken reagál a puszta gyanúra, hogy az eleve összetett figurát rajzol ki” – vallja a szerepéről.

Az általa játszott Aloysius nővérnek rigorózus, tekintélyelvű pedagógia felfogása ellenére van humora, még ha az eléggé sprőd is. „Ő egy rendkívül szikár, fegyelmezettnek tűnő ember, és nagyon jóleső volt a próbákon minél több humort és esendőséget felfedezni az alakjában. Mindenkivel kemény, de azért az is kiderül, hogy van szíve, ám mivel felelős az egész intézményért, ezeket az érzelmeket muszáj elnyomnia magában” – mondja a figura árnyaltságáról a színművész.

A beszélgetésben a kétféle oktatási szemlélet közötti vita is szóba kerül. Udvaros Dorottya szerint ebben sem lehet igazságot tenni: „A két módszer itt is, most is harcol egymással, de ki állítaná, hogy csak az egyik üdvözítő? Van olyan gyerek, akire folyamatosan súlyokat kell pakolni, a másikat viszont hagyni kell repülni”.

Simkó Katalin és Udvaros Dorottya

Az eredeti interjúból az is kiderül, mi volt a közös a Nemzeti Színház három igazgatójában, mikor játszott először Udvaros Dorottya az Orlai Produkciós Iroda előadásában, és Hernádi Judittal közös előadásötletükkel miért Orlai Tibort keresték meg, illetve mennyiben reagálnak a nézők másként a Kételyre az ország különböző pontjain.

A teljes interjú, amelyet Jászay Tamás készített, itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

A nap fotója – a kételyről
Udvaros Dorottya: „Egy jó próbafolyamat olyan, mint egy terápia”
Udvaros Dorottya: „Kell az a szemernyi bizonytalanság”
Udvaros Dorottya: „Nem érzem, hogy igazgatókhoz kapcsolódna a színészi életem"
„Az ember mindig megküzd a szüleivel" – Villáminterjú Udvaros Dorottyával