Erdélyi magyar színházak – Futjuk a köröket egymás mellett

Tapasztó Ernőt, az öt erdélyi teátrumot egyesítő szövetség alelnökét kérdeztük a MASZÍN-ről, aki az egész erdélyi magyar színházi kultúráról elmondta a gondolatait.

Öt erdélyi magyar színház 2017 júliusában Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) néven szövetséget hozott létre azzal a céllal, hogy ez a szorosabb és formális együttműködés „keretet biztosítson a színházak szakmai együttműködésére, közös terveik megvalósítására, érdekeik képviseletére, illetve az intézményeiket együttesen érintő problémák megoldásának keresésére”. A benne résztvevő színházak: a nagyváradi Szigligeti Színház, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, az Aradi Kamaraszínház, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. 

Tapasztó Ernő igazgató és Fekete Réka, az Aradi Kamaraszínház művészeti titkára (forrás: Aradi Kamaraszínház)

A szövetség első jól látható hozadékaként 2017 őszén a Magyar Színháztechnikai Szövetséggel együttműködésben kétnapos workshopot szerveztek a színházak műszaki-technikai dolgozóinak a továbbképzésére, illetve határozottan fejezték ki aggodalmukat a csíkszeredai kulturális átalakulásokkal kapcsolatban.

Néhány héttel ezelőtt pedig bejelentették, hogy hagyományteremtő céllal, MAFESZT néven ötnapos fesztivált indítanak útjára, ahol az öt tagszínház mutatja be évről-évre egy-egy előadását. A fesztivál idén április 19. és 24. között kerül megrendezésre. Illetve a műszaki workshopot ebben az évben is megszervezik, tavasszal Nagyváradon.

A társulatok névsorát látva felmerül a kérdés, miért nincsenek benne olyan nemzetközileg és/vagy itthon elismert erdélyi társulatok, mint a marosvásárhelyi, a kolozsvári vagy a sepsiszentgyörgyi. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük az érintett három színház vezetőjét is.

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója azt válaszolta, semmilyen különleges oka nincs annak, hogy nem léptek be a MASZÍN- be. „Ha jól emlékszem a megalakulási ülésen sem volt ott tőlünk senki, azt hiszem, külföldi turnén szerepelt a társulat. Jelenleg nem tartom életbevágónak, hogy az Európai Színházi Unión (UTE) kívül a kolozsvári színház más szervezetekben is tagként részt vegyen” – válaszolta. „Viszont írtunk már alá a MASZÍN-nal közös petíciót, nyilatkozatot, jó kapcsolatot ápolunk az összes erdélyi magyar színtársulattal, és támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely az erdélyi magyar színjátszás egészének magas művészi színvonalát hivatott képviselni, s ehhez igyekszik biztosítani a szükséges, minél erősebb művészi, anyagi, jogi és együttműködési feltételeket” – fűzte hozzá. 

Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója elmondta, hogy noha Keresztes Attila, a színház művészeti igazgatója tudott az alakuló ülésről, a színházhoz sem előtte, sem utólag nem érkezett hivatalos értesítés, megkeresés. A kérdésre, hogy látja-e értelmét egy ilyen jellegű szövetségnek, azt válaszolta, hogy „Ha demokratikusan osztanák a pénzt, lenne értelme. De ameddig a magyar kormány kérés nélkül adogat 70 millió forintokat, nagyon megalázó lenne egy szövetség, akit ilyen esetben meg sem kérdeznek” (a magyar költségvetés néhány héttel ezelőtt jelentős összegekkel támogatott néhány önkormányzati fenntartású határontúli színházat - a szerk.). Ugyanakkor véleménye szerint vannak olyan területek, amelyeknél lenne értelme egy szövetségnek, mint például színészmúzeum létrehozása, szakmai továbbképzések, könyvkiadás vagy szakmai díjak alapítása.

                                              Tompa Gábor (Kolozsvár), Gáspárik Attila (Marosvásárhely)

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatóját, Bocsárdi Lászlót is megkerestük, ő mindezidáig nem reagált a megkeresésünkre.

Tapasztó Ernőt, az Aradi Kamaraszínház vezetőjét, rendezőjét is kérdeztük emailben, aki egyben a MASZÍN belkapcsolatokért felelős alelnöke. Tőle nem csupán azt szerettük volna megtudni, miért nem keresték meg hivatalosan a három nagy formátumú erdélyi színházat, de a MASZÍN eddigi működésének tapasztalataira, a belőle levont következtetéseire, a közeli, illetve távlati terveikre is kíváncsiak voltunk.

Tapasztó Ernő válasza messze túlmutatott az eredetileg feltett kérdéseken is, noha voltaképpen csak arra a kérdésre reagált, hogy miért nincsen benne a három társulat a szövetségben és nem hiányzik-e.

Hiányzik. Nagyon hiányzik. Mindenki másfelé van.  Mi nem kérdezzük egymást, ha kérdezzük, akkor inkább állítunk. Kérdés helyett. Kulturális szempontból néha távolabb vagyunk egymástól, mint Trump és Kim Dzsongun. Egyben megegyezünk: a hatalomban. Mindenki valami pozíciót próbál fogni magának. Akinek megvan, nem kell más. Akinek nincs, mással áltatja magát. Akik pedig túlléptek ezen, nem lépnek. Ha túlléptek, miért nem lépnek? Kicsik vagyunk minden szempontból. Mint Trump a bombájával. Vagy Kim a Trumpénál kisebb és bénább bombájával. 

Tényleg rohadtul különbözünk egymástól. Nincs két egyforma magyar színház Erdélyben. Aki kilépett az erdélyiségből, jutott valamire (Kolozsvár). Aki nem, még mindig nem tudta meghatározni önmagát. Mondjak neveket? Nézd, hová jutott Tompa Gábor! Vagy Molnár Levente (a Saul fia egyik szereplője, aki azóta több filmben is szerepelt – a szerk). Vagy csak a trailer-ét nézd meg a Lajkó – cigány az űrben című filmnek. Hogy mit csinál benne Pálffy Tibor, mennyire jó, mennyire ott van, amikor az mondja: „pina”. Ok. Ez teljesen rendben van. Megcsinálták. És jó, igen, jó! Vagy a vezető színészek. Mi van, hogy van, kérdezd meg őket. Őket melyik színházigazgató vagy rendező kérdezi meg? Szövetségekről, a színházukról, a szerepükről, vagy egyáltalán bármiről is. Ha meg megkérdezi, nyilván, én vagyok a hülye :)!

Én mindig megkérdezem. Harsányit (Harsányi Attila, az Aradi Kamaraszínház vezető színésze – a szerk.) vagy Rékát (Fekete Réka, az aradiak művészeti titkára – a szerk.), Lajost (Nótáros Lajos – az aradiak művészeti tanácsadója – a szerk.). Mert én kicsi vagyok ehhez a kis élethez, vagy közösséghez, vagy hovatartozáshoz. Futjuk a köröket egymás mellett (ellen) anélkül, hogy érintenénk egymást. Jársz úszni? Vagy futni? Vagy biciklizni? Nézd meg őket!  Futják a köreiket, és nézik, ki a gyöngébb, kinek rosszabb a felszerelése, ki pocakos, ki szép, ki ronda, zuhanyzóban meg a fütyi.

Úgy rohansz, hogy a másikat nézed. A tükör, a másik. Ez Erdély. A Tükör. Tükör neki: Magyarország. Tükör: Románia. Tükör: a Világ. Erdély: maszat. Erdély egy meddő asszony. Sehová sem tud tartozni. Ez a bajod neked a szövetséggel vagy a kérdéseiddel.  Ezért nem érted.  Felteheted az öt alapkérdést, öt újabb kérdést fogsz kapni, és te is fogsz válaszolni rájuk. Amikor felhívtál, hogy mondjam, mi van – emlékszel? – egy idő után én kérdeztem, te válaszoltál. Ez a Tükör. 

Török Ákos

Kapcsolódó cikkek

Szövetséget hozott létre öt erdélyi magyar színház
Színházi műszaki-technikai továbbképzést szervez a MASZÍN Nagyváradon
A színházi szakma aggódik a csíkszeredai kulturális átszervezések miatt - A MASZÍN közleménye
A MASZÍN ötnapos fesztivált indít útjára tavasszal
Kisvárda - „A körülmények nem alkalmasak egy ilyen rendezvényre”