Milyen bemutatókat ajánlunk a héten

Különöseket, vidámakat és megrázóakat, hétköznapi megaláztatásokról, tisztaságról, vagány tengerészekről, szerelemről és fasizálódásról – rólunk.

Védett férfiak kertje / STEREO AKT, FÜGE Produkció / helyszín: Jurányi Ház / r: Boross Martin / február 26. 20 óra

A STEREO AKT általában fontos és kényes társadalmi kérdésekre reagál az előadásaiban. Ez most sincsen másként. Azokat a hétköznapi megaláztatásainkat vizsgálja és mutatja meg egy különleges kiszerelésű előadásban, amelyeket gyakran észre sem veszünk, ha másokkal történik. De néha még akkor sem, ha velünk.

                               Illusztráció

„Szerintem politizálni úgy érdemes színházi értelemben, hogy túlmutasson azon az aktuson, mikor az ember elolvas egy cikket a kedvenc híroldalán. Nálam a politikus színház alapfeltétele, hogy senki ne bólogató egyetértéssel vegyen részt az előadásban” – vallja az előadás rendezője, egyben a társulat vezetője, Boross Martin.  

„Az alaphelyzet, hogy a nézők egy kiállítás szituációba érkeznek meg, ami egyből egy különleges pozícióba helyezi őket. Nincsen megmondva, milyen sorrendben kell nézniük az installációkat, és az sem, hogy mennyi ideig kell nézniük azokat. Már pusztán a tény, hogy férfi mesél egy női elnyomással kapcsolatos történetet provokatív és figyelemreméltó annyira, hogy a nézői pozíciót kihívás elé állítsa” – mondja az előadásról.

A Védett férfiak kertje szereplői Cuhorka Emese, Julia Jakubowska, Kőszegi Mária, Szász Dániel, valamint hét civil szereplő. Zenéjét Bartha Márk, a látványt Oláh Tímea jegyzi, a dalszövegeket Kemény Zsófi írta, dramaturgként Thury Gábor segítette a rendező, Boross Martin munkáját.

A félkegyelmű / Vígszínház / helyszín: Pesti Színház / r: ifj. Vidnyánszky Attila / február 28. 19 óra

Ifj. Vidnyánszky Attila eddigi rendezése sajátos és különös dinamikájú, izgalmas munkák: Liliomi (Budaörsi Latinovits Színház), III. Richárd (Gyula, Nemzeti Színház), Iván, a rettenet (Radnóti Színház, Rómeó és Júlia (Kaposvári Egyetem). Ezeket az előadásokat állandó alkotótársaival, Vecsei H. Miklós szerző-dramaturggal és Kovács Adrián zeneszerzővel együtt hozták létre. Ez most másként lesz a Vígszínházban: ez az első olyan rendezése, ahol megszokott alkotótársai nélkül kell, dolgozzon. 

Dosztojevszkij regényének alaphelyzete szerint az önzés, a felületesség és a mocsok (szentpétervári) világába megérkezik egy jézusi tisztaságú ember. A kérdés adja magát: mire megy a krisztusi szeretet ebben a világban?

Vecsei H. Miklós az előadás próbáján (forrás: Vígszínház)

A Vígszínház előadásának főbb szerepeiben Vecsei H. Miklós, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Venczel Vera, Csapó Anita és Tar Renáta látható. A díszletek Pater Sparrow, a jelmezek Vecsei Kinga Réta tervei alapján készülnek, az előadás dramaturgja Kozma András, zenei vezetője Mester Dávid.

A félkegyelmű a bemutatót követően márciusban további hét, áprilisban öt alkalommal látható a Pesti Színházban.

Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban / K2 Színház, Stúdió K Színház / helyszín: Stúdió K Színház / r: Benkó Bence, Fábián Péter / február 28. 19:30

A K2 Színház sohasem csinál két hasonló előadást, meglévő és általuk kitalált műfajokban születnek a produkcióik, amelyek szinte kivétel nélkül saját maguk által írt darabok. Előszeretettel (és/vagy a függetlenek alultámogatottsága miatt) hoznak létre közös munkákat más színházakkal is, ahogy például Miskolcon az Elza, vagy a világ vége, illetve az Emberek alkonya előadását.

Jelenlegi bemutatójukhoz a kabaré műfaját választották, társként a Stúdió K Színházat, és ebben az esetben egy létező darabból, Bertolt Brecht szövegéből indulnak ki. „Brecht a szellem térdre kényszerítése ellen emelte fel a szavát, amikor megírta Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban című művét. Drámája politikai hátterének megrajzolásával igyekszik lerántani a leplet a korszak korlátlan hatalmú urairól. Brecht nem könyörületes: véleménye szerint nem csak politikusok és katonák felelőtlen, bűnös politikája idézte elő a világkatasztrófát, hanem a túloldal gyengesége is. Ez ma ugyancsak időszerű figyelmeztetés mindazoknak, akik a „túloldalon” azért szálltak síkra, hogy soha többé vissza ne térhessen a „rettegés és ínség” kora” – olvasható az előadás színlapján.

Az előadásban közösen szerepelnek a K2 és a Stúdió K színészei: Boros Anna, Borsányi Dániel, Domokos Zsolt, Homonnai Katalin, Horváth Szabolcs, Lovas Dániel, Nagypál Gábor, Pallagi Melitta, Piti Emőke, Sipos György, Spilák Lajos és Viktor Balázs. A jelmezek Horváth Jenny, a díszletek Szakács Ferenc munkái, a zenét Spilák Lajos jegyzi.

A Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban a bemutatót követően március 3-án és 16-án látható a Stúdió K-ban, minden alkalommal este fél 8-tól.

Az ügynök halála / Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg / r: Lukáts Andor / március 2. 19 óra

Arthur Miller darabját Hamvai Kornél friss fordításában mutatja be a zalaegerszegi teátrum. Ahogy arra az előadás színlapja is utal, 1949-ben a kiöregedett, a két hatalmas bőröndöt egyre reménytelenebbül cipelő ügynök, Willy Loman sorsa amerikai sors volt, Európának és Magyarországnak kisebb gondja is nagyobb volt ennél. Mára azonban ez az élethelyzet közép-európai valósággá, hétköznapi szorongássá vált. 

       Lukáts Andor (fotó: Thury Gergely)

A műben Arthur Miller egy lecsúszott utazó ügynök hiábavaló erőfeszítéseit mutatja be az általa elképzelt ideális, sikeres munkáért és családi életért. Willy a családjáért látszólag mindent feláldozó apa szerepét játssza, valójában azonban a saját álmaiban él, és megalomániás célokat követ. Sikertelensége miatt elbocsájtják a munkájából, és a kisember álmai a sikerről és családjáról egyszeriben szertefoszlanak.

Zalaegerszegen Farkas Ignác alakítja Lomant, főbb játszótársai: Ecsedi Erzsébet, Mihály Péter, Ticz András és Helvaci Ersan David.A díszleteket Khell Csörsz, a jelmezeket Pető Kata tervezte. Az előadás dramaturgja Veress Anna.

Az ügynök halála a premiert követően március további kilenc alkalommal látható. 

A piszkosak / Nézőművészeti Kft., Karinthy Színház / helyszín: Karinthy Színház / r: Scherer Péter / március 2. 19 óra

„Mivel Rejtőt színpadra vinni nagyon nehéz, és általában soha nem is sikerül senkinek, most Scherer Péterék és a színtársulat valami egészen különlegesre készülnek” – mondta a készülő előadásról Karinthy Márton igazgató. És van ebben igazság, hiszen amekkora élvezet tud lenni olvasva Rejtő Jenő, a regényeiből készült előadások vajmi keveset tudtak ebből eddig visszaadni. Pedig falat kenyérként van szükségünk az ilyen jellegű felszabadult nevetésre. 

A piszkosak szerepeiben Banovits Vivianne, Marton Róbert, Kovács Krisztián, Molnár Gusztáv, Katona László, Pápai Rómeó és Scherer Péter látható. A jelmezterveket Pirityi Emese készítette, az előadás dramaturgja Gyulay Eszter, a dalszövegek Molnár Gusztáv és Marton Róbert munkái.

Az előadás a bemutatót követően március 3-án, 4-én és 26-án, valamint április 6-án, 15-én és 21-én látható a Karinthy Színházban.

Anna Karenina befejezetlen története / Trojka Színházi Társulás / helyszín: Kugler Art Galéria / r: Soós Attila / március 2. 19 óra

A Trojka Színházi Társulás 2013 óta kutatja a prózai és a fizikai színház határvonalát. Első alkalommal dolgozik velük Gryllus Dorka, aki a címszerepet alakítja a most bemutatásra kerülő előadásban. „Magamtól nem jutott volna eszembe, hogy ezt a figurát mindenáron el akarom játszani. Amikor Soós Attila felvetette, kedvet kaptam, de ami igazán vonzó volt ebben számomra, az inkább a közös munka” – mondta interjúnkban a színésznő a Trojkával való találkozás kapcsán.

„Leginkább az érdekelt, hogyan lehet, hogy egy nő mindig bűnös, amikor elhagyja a családját. Hogy egy nő mindig alulmarad, amikor valami radikális történik az érzelmi életében? Nagyon remélem, a nézőknek is ismerősek lesznek a helyzetek, együtt tudnak menni Annával és a döntéseivel. Balassa Eszterrel és a társulattal próbáltuk úgy megszerkeszteni a szöveget, hogy a döntések váratlanul, kirobbanó erővel szülessenek meg a jelenetekben. Hogy mindenki „élőben” lássa, hogyan mozdul el egy élet a saját megrendítően egyszerű pályájáról, és hogyan válik a világ egyik legcsodálatosabb érzése, a szerelem pusztítóvá” – mondta Soós Attila az előadásról. 

Bárnai Péter és Gryllus Dorka az előadás imázsfotóján (fotó: Bokor Krisztián)

Gryllus Dorka játszótársai Nagy Dóra, Eke Angéla, Bárnai Péter, Mátrai Lukács Sándor és Soós Attila lesz. Tolsztoj regényét Balassa Eszter írta színpadra, a jelmezeket Szlávik Júlia tervezi.

Az előadás a premiert követően március 3-án és 29-én látható a Kugler Art Galériában (Budapest, V. kerület, Sütő utca 2.).

Pionírszív / Örkény Színház / helyszín: Budapest, Asbóth utca 22. (volt Shure Stúdió) / r: Szenteczki Zita / március 2. 19:30

Daniela Kapitáňová  Könyv a temetőről című regénye a semmibe vett kisember pusztulástörténete, amelyet Bíró Kriszta ad elő. „Samko Tále, egy 44 éves, enyhén szellemi fogyatékos, törpe növésű férfi. Samko a hetvenes-nyolcvanas évek Komárnójában nő fel, itt járja naphosszat a várost a tolikocsijával, és papírt gyűjt. Gyerekkora óta nem tesz mást, mint próbál megfelelni a normalitás – vagyis a minden másságot, szokatlant kirekesztő többség – szabályainak; így lesz belőle lelkiismeretes besúgó, aki még azután is jelent, hogy a rendszer eltűnik a történelem süllyesztőjében. Samko groteszk pusztulás-történeteiből apránként rajzolódik ki a „kisember” portréja, akinek nálunk is ismerős mentalitása semmit sem változott a szocializmus megszűnésével” – áll a színlapon. 

Bíró Kriszta az előadás olvasópróbáján (fotó: Horváth Judit)

A regényt Ari-Nagy Barbara, Bíró Kriszta és Szenteczki Zita dolgozta át színpadra, Mészáros Tünde fordításából. A látvány Juhász Nóra munkája, zeneszerzőként Kákonyi Árpád működött közre.

A Pionírszív a bemutatót követően március 3-án, 4-én, 9-én, 20-án és 28-án látható az Asbóth utcában.

Széljegy / Katona József Színház, Budapest / helyszín: Kamra / r: Zsámbéki Gábor / március 3. 19 óra

Spiró György többszöri nekifutásra írta a darabot. „Zsámbéki Gábor 2015 őszén felkért, hogy írjam színpadra Voltaire Candide című regényét. Január elejére elkészítettem, de nem lett jó. Tűnődtünk, mi lehet a baj, majd Zsámbéki felkért, írjak inkább egy mai magyar tárgyú darabot. Megbeszéltük, milyen típusok, miféle jelenségek érdekesek most a számunkra. Szorgosan dolgoztam, júliusra befejeztem, de annyira közepes lett, hogy nem tártam Zsámbéki elé. Mindenféle létező dolgok voltak összehozva benne, csak az egészből hiányzott az élet” – emlékezik a szerző.

„2017 január végén hallottam egy megtörtént esetet. Úgy éreztem, alkalmas lehet arra, hogy bemutassam, hogyan működik mostanában a mindenkit legázoló pofátlan pimaszság ott, ahol a dolgok eldőlnek, a mindennapi életben” – idézi fel a mostani darab születését. A szerző tehát egy valós történetből kiindulva írja le a hivatásos ügyeskedők és élősködők világát. 

Bányai Kelemen Barna és Fullajtár Andrea az előadás próbáján (fotó: Szilágyi Lenke)

„Nagyon jó karaktereket ír Spiró ebben a műben. Az emberi romlandóság régi, mindig is élt a kiskereskedés, mások átverése. Megmutatja a kisembert, azt a kisstílű csalót, aki maffiózó körökben mozog, az ügyvédnőt, aki az ingatlanoshoz képest teljesen más környezetből jön, és az ingatlanos miatt más, rosszabb környezetbe kerül. A nagymamát, aki élt a háború idején és pontosan tudja, hogy a vagyont menteni kell, mert vagy az aranyból vagy más ékszerből lehet majd élni békeidőkben” – nyilatkozta a darabról Bányai Kelemen Barna, aki először játszik a budapesti Katonában.

Az előadás szereplői: Bányai Kelemen Barna, Fullajtár Andrea, Rezes Judit és Takács Kati. Díszletterveit Khell Csörsz, a jelmezterveket Szakács Györgyi készítette. Az előadás dramaturgja: Török Tamara.

A Széljegy a premiert követően március 5-én, 6-án, 7-én, 18-án és 26-án, valamint április 4-én, 8-án és 10-én látható a budapesti Katona Kamrájában.

Kapcsolódó cikkek

Boross Martin: „Rám inspirálólag hat az a történet, ami tényleg megtörtént”
Anna Karenina Gryllus Dorkával – Oroszos monumentalitás egy lakásban
Bányai Kelemen Barna: „Svindlerek és kistolvajok között is szocializálódtam”