Hegymegi Máté Woyzecket rendez a Szkénében – Interjú

Nehéz úgy hozzányúlni a Woyzeck-hez, hogy ne azt ismételjük, amit már előttünk kihoztak belőle.

Hegymegi Máté egy-egy rendezése egymásután kétszer kapta meg a kritikusoktól az év legjobb független előadásának járó díjat (Kohlhaas a Szkénében, Peer Gynt a Stúdió K-ban). A Woyzeck című előadását, amely a Staféta pályázat keretén belül jött létre, szeptember 22-én mutatják be a Szkénében. A fiatal rendező az állandó stábról, a Stafétáról és az előtte álló évadról mesélt.

stafeta_iii_portrek_domolky_daniel_print_hegymegi.jpgHegymegi Máté (fotó: Dömölky Dániel)

Ebben az évben két másik Woyzecket is bemutattak, az egyiket a Nemzeti Színházban, a másikat Zsámbékon. Téged mi izgat ebben a darabban?

Nagyon régi vágyam, hogy színpadra állítsam Büchner Woyzeckjét. Már a felvételin is dolgoztunk vele, aztán az egyetemen közreműködtem Kovács D. Dani vizsgarendezésében is, és azóta is folyamatosan a fejemben van. Most találtam olyan kapcsolatot, formát a darabhoz, hogy hozzá merjek nyúlni. Persze ezt nehéz úgy, hogy ne azt az utat járjuk újra, amit előttünk megtettek. Ráadásul több olyan előadás is született, ami nekem személyesen is sokat jelent. Például Nagy Józsefé vagy a Stúdió K-s. Az általad említett darabokat még nem néztem meg. Majd a bemutatónk után. Épp elég azokat az utakat megismerni és kerülgetni, amiket már ezzel az anyaggal megtettek.

Hogy halad a próbafolyamat?

Három hetet próbáltunk az évad végén, többek között azt, hogyan lehet nagy utakat bejárni kevés szöveggel a rövid jelenetekben. Kialakult az előadás formája, kiderültek a jelenetsorrendbeli pontos és téves döntések is. Nyárra leálltunk, most folytatjuk, van még szűk három hetünk. Még mindig voltak szerkesztésbeli tennivalók is. Nagyon jó próbálni, igazán jó csapat állt össze, izgalmas előadás lehet, és mindezt segíti Peer Krisztián munkája is, aki írt a darabba egy monológot, illetve ő jegyzi a vers- és dalszövegeket.

Úgy tűnik, mostanra Garai Judit dramaturg, Fekete Anna és Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervezők állandó munkatársaid lettek. Milyen a munkakapcsolatotok?

Ebbe a csapatba Kákonyi Árpád (az Örkény István Színház zenei vezetője – a szerk.) is beletartozik. Fontosak számomra ezek az emberek, és hogy mindig együtt dolgozzunk egy előadáson. Az évek során kialakult egy olyan bizalom, olyan ismerete a másik embernek, ami nagyon kreatív, egymásra épülő munkát eredményez. Egy próbafolyamat alatt Judittal dolgozunk először, aztán fázisonként bevonjuk Annát és Esztert is. Onnantól közösen alakítjuk az előadásokat.  

Tóth Zsófia és Major Erik egyetemi hallgatók hogyan kerültek a Woyzeckbe?

Mindketten a harmadéves Rába-Pelsőczy osztályba járnak, akiket két éve tanítok. Szeretem azt, amilyen elhivatottan dolgoznak és nagyon érdekel, hogyan töltik meg a személyiségükkel ezeket a szerepeket. Cél is volt és izgalmasnak találom, hogy fiatalok játsszák Mariet és Woyzecket. 

Milyen segítséget jelent számodra a Staféta-program?

A Staféta olyan forrást biztosít, ami nélkül ezt az előadást nem lehetett volna létrehozni. Emellett mára egy ismert támogatási forma, amire figyelnek, így jó reklámot is jelent az ott született előadásoknak. A Staféta fontos lépcső a TITÁNium után. Felmerült bennünk, hogy kísérőprogramként lehetne szakmai beszélgetést szervezni a Stafétában résztvevők számára. Ha végignézzük, kik nyertek most (pl.: Vadas Zsófia TamaraTóth-Márton EmilGryllus Ábris, Znajkay Zsófia, Boross Martin stb.), sok különböző irány van, és jó lenne többet látnunk egymásból, többet beszélni a még készülő előadásokról. Mi ezt fel is vetettük, de az idő mindig szétzilálja az efféle terveket.

Milyen munkáid lesznek az évadban?

A Woyzeck után december 16-án mutatjuk be a Katona Kamrában a Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinjében című előadást. Azután a Duda Éva Társulatával lesz egy nonverbális produkciónk. Illetve Bocsárdi László hívott rendezni a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházba. Az a bemutató átcsúszik a következő évadra, de még tavasszal elkezdjük próbálni. Ezen felül az említett Rába-Pelsőczy osztállyal csinálunk egy 50 perces darabot pápua új-guinea-i népmesékből.

Az interjút Bordás Katinka készítette.

(Forrás: Jurányi Ház)

Kapcsolódó cikkek

Hegymegi Máté: „Ennél nagyobbat nem tudok elsőre dobni”
„Ezek a fiatalok megpróbálnak valahogy érvényesülni ebben a pusztában”
Hegymegi Máté rendezése is látható a Cirkuszfesztiválon
Milyen lesz 2018-ban a STAFÉTA?

 

süti beállítások módosítása