A színésznő Joe Orton Mr. Sloane szórakozik című darabjában egy nem mindennapi (vagy igen?) család nem mindennapi tagját alakítja.
Négy, a vágyai beteljesüléséért végletekig küzdő, ezért bármire hajlandó emberről szól – rengeteg humorral – Joe Orton Mr. Sloane szórakozik című darabja, ami hosszú évek után Parti Nagy Lajos friss fordításában kerül újra hazai színpadra. Bíró Krisztával, a darab egyetlen – sajátos vonásokkal rendelkező – női szerepének megformálójával beszélgettünk a készülő produkcióról. A premiert január 11-én tartja az Orlai Produkciós Iroda a Jurányi Házban.
Bíró Kriszta és Király Attila a próbán (fotók forrása: Orlai Produkciós Iroda)
Az előadás rendezője, Guelmino Sándor azt nyilatkozta, 15 éve dolgoztatok utoljára együtt az Örkény Színház Piszkavas című előadásában, azóta várta az újabb találkozást veled.
Én is nagyon vágytam egy új közös munkára, régóta terveztük már. Három előadás létrehozásában voltam Sándornál színész sok-sok éve, háromban pedig mint adaptáló-író. Szeretünk együtt dolgozni.
Igen hasonló úton haladhattok most tovább: Joe Orton stílusbeli utódjának tekinthető a Piszkavas szerzője, Martin McDonagh.
Van közöttük hasonlóság, valóban. A kegyetlenségükben, a polgárpukkasztásukban. Szarkasztikus humorba csomagolják a borzalmakat, szinte mindent kikezdenek az úgynevezett polgári társadalom szokásaiban, begyepesedettségeiben. Orton az előfutár, McDonagh az utód.
Mennyire idézitek meg a Mr. Sloane szórakozik című darab eredeti korát és helyszínét: az 1970-es évek legelejének kispolgári londoni, külvárosi világát?
Semennyire. Kifejezetten törekszünk arra, hogy ne lehessen egyetlen évszámhoz sem kötni a történetet, hiszen nem az az érdekes, mikor játszódik, hanem az, hogy mi történik a szereplők között. Négy, a vágyai beteljesüléséért végletekig küzdő, ezért bármire hajlandó embert látunk a színpadon. A darab szereplői közül hárman egy család tagjai: idős apa és két felnőtt gyereke, akik mindketten túl vannak már a negyvenedik életévükön. A negyedik szereplő egy alig húsz éves fiatalember, Mr. Sloane.
Mind a négyen majd megvesznek egy jó szóért, egy kis szeretetért, ám szeretetéhségük nem vonzóvá, hanem inkább taszítóvá teszi ezeket a figurákat. Mindannyiuknak megvan a korábbi bűne. Ugyanakkor áldozatok is, hiszen sok szempontból nem tehetnek arról, hogy oda jutottak, ahol tartanak. Ki nem élt, elhazudott vágyaik miatt elképesztő módon képesek harcolni. Mivel a darab részben krimi, ennél többet nem szeretnék elárulni a történetről.
Van szó birtoklásvágyról is közöttük?
Természetesen. Minden szeretetéhségben benne van, mennyire tudjuk vagy akarjuk birtokolni a másikat: „legyél csak az enyém, szeress csak engem, csak én legyek fontos – mert én még soha nem voltam fontos senkinek”. Nyilván kérdés, miként történik mindez. Mint minden jó műnél végtelenül egyszerű az alapséma, ám az teszi egyedivé Ortont, ahogy felépít egy klasszikus történetet, és aztán eljuttatja a teljes őrületig.
Guelmino Sándor és Dékány Barnabás a próbán
Szexuális birtoklási harc is folyik a szereplők között.
Erről sem szeretnék sokkal többet elárulni. Az volna jó, ha előadás közben tárulnának fel a szereplők titkai; vagy, hogy ki mit képvisel, mit szeretne. Sok meglepetés vár a nézőkre, egészen sajátos humorba csomagolva. Rengeteget lehet majd nevetni, miközben a történet finoman szólva sem nevezhető vidámnak.
Azt a szegmenst talán felfedhetjük, hogy a karakterednek, Kath-nek kettős a viselkedése a fiúval szemben: pótanyai csókjaival és szexuális ajánlataival egyaránt elhalmozza.
Nagyon érdekes, hogy Orton a családtagoknak csak keresztnevet adott, a negyediknek, a vendégüknek, Mr. Sloane-nak pedig csak vezetéknevet. Kath egy negyvenen túli nő, tele vágyakkal. Különös kapcsolata van a darab összes szereplőjével: az apját úgy kezeli, mintha az egy nyolcéves rakás szerencsétlenség lenne: egyszerre nővér, nevelőnő és gonosz nagynéni felette. A bátyja ugyancsak gyerekként kezeli Kath-et, aki csak behódolhat, engedelmeskedhet neki. Úgy viselkednek, mintha létezne közöttük egy megállapodás evvel kapcsolatban, és mindig meglepődnek, ha valamelyikük nem a játékszabály szerint viselkedik. Sloane húsz évvel fiatalabb a nőnél, gyakorlatilag a fia lehetne. Sajátos a viszonya vele is: egyszerre kezeli őt úgy, mintha a gyereke és szexuális partnere lenne.
A szerep leírása szerint Kath 41 éves, a bátyja folyamatosan szekírozza a kövérsége miatt, műfogsora van. Lesz külső átalakulásod?
Lesz, az idő előre haladtával változni is fog a megjelenése. Juhász Nóra készíti a díszletet és a jelmezeket, nagyon szeretek vele dolgozni, megbízom benne. A jelmezeknek alkalmasaknak kell lenniük a mozgásokhoz és az állapotok ábrázolásához is, fontos az időbeli jelentésük. Az első felvonásban tavasz van, amikor a családhoz költözik Mr. Sloane, a második és harmadik felvonás pedig fél évvel később, ősszel játszódik. Sok minden történik a köztes hat hónapban… Mindezt a ruhákban is ki kell fejezni.
Először dolgozol az Orlai Produkciós Irodával, összesodródtál régi és új színészpartnerekkel egyaránt. Milyenek ezek a találkozások?
Orlai Tiborral immár sok éve nagyon jó kapcsolatban vagyunk, eddig úgy alakult, hogy közös munkánk még nem volt. Szabadon hagy bennünket, a csapatunkat dolgozni, és ez ideális. Gazsó Györggyel együtt voltunk társulati tagok Szolnokon, immár negyedik alkalommal játszunk szülő-gyerek párost. Király Attilával együtt jártunk a főiskolára, rengeteget dolgoztunk együtt, nagyon érdekes ismét találkoznunk. A Mr. Sloane-ot megformáló Dékány Barnabással eddig még nem vettem részt közös munkában, nagyon örülök a mostani alkalomnak. Megejtően jó vele dolgozni, bátor, szabad, ugyanakkor hihetetlenül koncentrált is. Maximálisan megbízom benne, nem volt nehéz megszereznie a szimpátiámat és a bizalmamat. Remélem, nem az utolsó munkám a mostani vele. A jó kollegiális viszonyok most kifejezetten előnyösek, mivel mindannyiunknak igen nehéz szerepünk van, maximálisan bíznunk kell egymásban, nem lehet kételyünk a másikban.
Más lesz ez az előadás attól, hogy nem egy hagyományos kőszínházban, hanem egy produkciós közösségi házban, a Jurányiban mutatjátok be?
Az előadás minősége nem lehet másmilyen, akárhol is játsszuk. Természetesen a körülmények mások itt, mint egy kényelmes kőszínházban, de ez engem egyáltalán nem zavar. Kifejezetten szeretem ezt a közeget és dolgozni ebben az épületben. Eddig csak próbáltam, most végre játszhatok is a Jurányiban. Nagyon remélem, hogy az előadásunk nem csak az én korosztályomnak, hanem a nálam fiatalabbaknak és idősebbeknek egyaránt érdekes lesz, hiszen az egyik legelemibb vágyról, a szeretetéhségről szól.
Az interjút Csicsely Zoltán készítette.
(Forrás: Orlai Produkciós Iroda)
Kapcsolódó cikkek
Guelmino Sándor a Jurányiban rendez – Interjú
Bíró Kriszta: „Szeretek Hevér szemébe nézni”