Kováts Adél: „Pici színház vagyunk, nem kell mindenkinek a kegyét keresni”

A színésznő harmadik éve vezeti a Radnóti Színházat. A WE Love Budapest kérdezte az elmúlt évek tapasztalatairól.

Kováts Adél huszonötödik éve tagja a Radnótinak. Igazgatóként a teátrum aktuális, de nem direkten aktualizáló, erős irodalmi alapú jellegének megőrzését, valamint fiatalosságot és több női alkotót ígért, amelyet voltaképpen be is tartott.

A Nemzeti Színházban kezdte a pályát, ahogy fogalmaz, „nagy színpadon szocializálódott”, innen érkezett a Radnótiba. „A Radnóti egyik titka éppen az intimitásban rejlik: pici kukucskaszínház, ahol szoros összezártságban van néző és színész” – vallja az interjúban a teátrum egyik jellegzetességéről.

             Kováts Adél egy olvasópróbán (fotó: Dömölky Dániel)

„Szerettem volna egy lendületesebb, játékosabb, nyitottabb arculatot, ami kifejezi azt a tartalmat, amit a színházban szeretnék megvalósítani” – mondja az arculatváltásról, amin immár harmadik éve dolgozik a Radnóti Színház élén. „A Radnóti mindig is a városi értelmiségi réteghez kívánt szólni, célom, hogy elérjük ennek a rétegnek a fiatal generációit is. Pici színház vagyunk, nem kell mindenkinek a kegyét keresni, egyszerre féktelenül könnyednek és nagyon mélynek lenni” – fűzi hozzá.

Nem pontról pontra kialakított tervekkel, hanem önmagába és a társulatba vetett bizalommal kezdte el az igazgatói munkát. „Nem vagyok prekoncepciókat gyártó alkat, és ha minden nehézséggel tisztában lettem volna, akkor az pont elég lett volna arra, hogy visszatartson a pályázástól. Alapvetően bízom magamban, a környezetemben, és abban, hogy ha az ember jót akar, van empátiája, szakértelme, körültekintése, és jó munkatársakkal veszi körül magát, akkor előbb-utóbb meglátszik a munka eredménye, csak csinálni kell rendületlenül” – fogalmaz.

Kováts Adél a társulati műhelymunkában hisz. „A tehetséges embereknek hosszú távon szükségük van rá, hogy a legjobbat hozzák ki belőlük, bármennyire kényelmetlen is elsőre. Ezért is jó a társulati lét, ha ide-oda csapódunk, nem jutunk el idáig, mindenki azon az úton megy, ami neki a legkézenfekvőbb, többnyire azért is van odahívva” – mondja.

A beszélgetés során előkerült a hatalommal való visszaélés és a szexuális zaklatás témája is, amely egy ideje élénken foglalkoztatja az embereket. „Az köztudott, hogy a hatalommal való visszaélés, a szexuális abúzus nem a szexualitásról szól, hanem a hatalomról. A társadalom egészét érinti ez a probléma, ezért társadalmi szinten kell kezelni” – vallja a színésznő.

„Nem azért pályáztam, mert sikertelen, ráérő, nem foglalkoztatott színésznő voltam. Kerek és harmonikus volt az életem már vagy öt-hat éve, és az igazgatósággal nagyon ki lett billentve. Viszont abban, hogy ez jó döntés volt, soha nem bizonytalanodtam el” – mondja szakmai életének erről a legújabb korszakáról.

Az interjúból kiderül, mit gondol Kováts Adél a közéleti aktualitások színházi megjelenéséről, mi volt a legnehezebb számára az igazgatói munkájában, és hogyan változtatta meg az életét, amikor vidékről a belvárosba költözött.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Hivatalba lépett Kováts Adél - Alföldi is visszatérő vendég lesz
Kováts Adél: „A színház magától soha nem tud kimenni a divatból”
Kováts Adél: „Nem mindenkinek tudom ugyanúgy fogni a kezét”
Kováts Adél: „Megpróbálom önmagában nézni a dolgokat” (7óra7)