Pelsőczy Réka – Jó ügy nevében bár, de véleményterror van

A színész-rendező úgy látja, bizonyos témákról csak egyféleképpen lehet beszélni, ami iszonyúan távol áll tőle. A HVG interjúja.

Pelsőczy Réka a budapesti Katonában kezdte a pályáját, és azóta is a társulat tagja. 2004-ben rendezett először, azóta számos alkalommal dolgozott rendezőként más színházakban és néhányszor a Katonában is.

Pelsőczy Réka (fotó: Gyöngyösi Hunor / Pótszékfoglaló)

Legutóbb azzal a mondatával borzolta fel a kedélyeket, hogy „a túltolt emancipációval kiheréljük a férfiakat”. „Mi, nők, tényleg elnyomjuk a férfiakat?„ – tette fel most a kérdést a HVG riportere.  „Jó ügy nevében bár, de véleményterror van. Van egy trend, ami szerint bizonyos témákról (menekültügy, romakérdés, zaklatások) csak egyféleképpen lehet beszélni, csak egyet lehet gondolni. Így viszont megvan a veszélye, hogy eltűnik az őszinteség, és nagyon messze kerülünk a valóságtól. Ez tőlem iszonyúan távol áll, miközben emberbarátnak gondolom magam, és mindenféle erőszak ellen vagyok” – válaszolja erre Pelsőczy Réka.

„Fontos, hogy ki merjük mondani a véleményünket akkor is, ha részben vagy egészben eltér az uralkodó kánontól. Természetesen nem a zaklatókért állok ki” – fűzi hozzá.

Úgy véli, a színházi berkekben felmerült zaklatási ügyeknek semmiféle komolyabb hatása nem volt: „Szerintem azonkívül, hogy Marton Lászlót meghurcolták és Kerényit eltávolították az Operettszínházból, semmi sem változott. A szakmát érte támadás olyan ügyben, ami nem kizárólagosan színházspecifikus”.

A színészi pályája során nem nagyon találták meg klasszikus női szerepek, és kérdés, hogy a rendezői munkája hatására mennyire erősödött fel a férfiasabb oldala. „Ha egy nő vezető pozícióba kerül, kénytelen erőt mutatni, gyakran megkeményedik. Jó lenne, ha megtalálnánk azt az attitűdöt, ami hatékony, de mégis lágy, hajlékony és elfogadó. A nőnek abban is rejlik az ereje, hogy nő. A szerepeimet viszont nem én választom, így ezek inkább arról árulkodnak, hogy a rendezők milyennek látnak engem. Mindig is fiús lány voltam, de a külső jegyeim alapján sokan keményebbnek és vagányabbnak tartanak, mint amilyen valójában vagyok” – mondja erre.

Pelsőczy Réka a Munkavégzés során nem biztonságos előadásában (fotó: Mészáros Csaba)

A politikai megosztottság is szóba kerül a beszélgetésben. „Ha nem szélsőségekről van szó, engem nem zavar, ha valaki másképp gondolkodik bizonyos kérdésekről, mint én. Én leginkább a személyes felelősségben, a civil erőkben és az emberi kapcsolatokban hiszek. Ezért is sajnálom nagyon, hogy Vidnyánszky Attila  visszautasította jelölését a színikritikusok díjára. Értem a sok évre visszanyúló sértettségét és fájdalmát, de ez most fontos lett volna. Ha nem kapcsolódunk, ha elszigetelődünk, akkor egyre súlyosabb lesz a helyzet” – fogalmaz ezzel kapcsolatban.

Az eredeti interjúból az is kiderül, hogyan hatott rá személyesen a MeToo kampány a rendezői munkájában, miért fáj neki, hogy el kell búcsúznia Masni szerepétől a Portugálban, és milyen, akár színházon kívüli irányokba tervez elindulni a közeljövőben.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Pelsőczy Réka – A túltolt emancipációval lényegében kiheréljük a férfiakat
Pelsőczy Réka: „Csupa olyan szerepem van, amit szeretek”
Pelsőczy Réka: „Szeretnék kilépni a saját kis biztonságos világomból”
Pelsőczy Réka: „Gyerekkoromtól kezdve a fantáziavilágban élek”
Pelsőczy Réka: „A könnyű műfaj az egyik legnehezebb műfaj”
Pelsőczy Réka: „Sokkolt, hogy ez az osztály mennyire más, mint mi voltunk”