A színész-rendező szerint ő valóban olyan „ügyefogyott”, mint Pepe, még ha most Playboy-díjat kapott is. A HVG interjúját szemléztük.
Scherer Péter két sikertelen színműs felvételit követően Csányi János híres Szentivánéji álom rendezésében vált ismert és keresett színésszé. Innen datálható a filmes pályafutása is, előbb a Gengszerfilmben, majd a szintén híres Kapa-Pepe páros Pepéjeként Jancsó Miklós filmrendezéseiben. Népszerűségét többek között az is bizonyítja, hogy a nézők szavazatai alapján tavaly Comet-díjat, legutóbb pedig Playboy-díjat kapott legjobb színész kategóriában.
Mucsi Zoltán és Scherer Péter (fotó: Mészáros Csaba)
Mucsi Zoltánnal, Katona Lászlóval és Gyulay Eszterrel 2009-ben megalapították saját független társulatukat, a Nézőművészeti Kft-t. „Az alternatívok leginkább abban különböznek kőszínházi kollégáiktól, hogy – miközben ugyanúgy a végsőkig kitartanak az elképzeléseik mellett és harcolnak a megvalósításukért – ők szegények. Annyira rajonganak a szabadon művelhető hivatásukért, hogy időnként szerepet vállalnak a kőszínházi gázsi negyedéért is” – mondja az interjúban a független létről.
„A szabadságnak az a lényege, hogy azt csinálhatok, amihez kedvem van; kilóg a seggem a gatyából, de fütyülök rá. Nem azt mondom, hogy ez jól van így, mindenesetre több évtizedes magyar hagyomány” – fűzi hozzá.
A film és a színház viszonyáról is beszél az interjúban: „Csodálatos dolog a filmezés, de úgy érzem, hogy színház nélkül nincs színészet. Csak ott lehet az esélytelenek nyugalmával kísérletezni. (…) A színészek a színházi tapasztalataikat használják fel a filmben. Tarantino állítólag hosszan próbál a forgatás előtt. Magyarországon ez nem megy, túl költséges volna”.
A Válótársak Dávidjának szerepét kifejezetten élvezte, elsősorban azért, mert a megszokott szerepsablonjától kicsit távolabb álló figurát játszhatott: „a figura és a szituáció hasonlított a normál életemre: középkorú férfi, aki gyötrődik, mert megpróbálja egyszerre menedzselni a melót, a családot, a barátokat. Ilyen feladatot filmben ritkán kapok, inkább a csetlő-botló, trottyos gatyás lúzerfigurák találnak meg. (…) Örülök, hogy kicsit kirántott a korábbi skatulyából”.
Scherer Péter a Klamm háborúja előadásában (forrás: Kolibri Színház)
Úgy véli bizonyára azért könnyű őt azonosítani Pepe ügyefogyott alakjával, mert ő valóban olyan (is): „Harmincnégy éves koromig csinos, helyes, vékony, jóképű fiúnak hittem magam. De akkor a Vörösmarty tér egyik hajlított tükrös ablakában megláttam egy töpszli alakot, akinek húsz centivel a töke alá lógott a gatya. Belém nyilallt: úristen, ez én vagyok. Nincs ezzel semmi baj, csak idő kell, hogy elfogadjuk. Gondolhatom, hogy hasonlítok kicsit Orlando Bloomra, de jobb, ha megbarátkozom a realitással”.
Az eredeti interjúból, amit Mátraházi Zsuzsa készített, az is kiderül, miért tartja magát távol a politikától, mennyire „viselte meg” a két sikertelen felvételi, és mennyire igaz, hogy a privát életben sem mindig tud szabadulni az aktuális színpadi figurájától.
A teljes interjú itt olvasható.
Kapcsolódó cikkek
Scherer Péter „Csak akkor érzem jól magam, ha mindenki szeret”
Scherer Péter „A mai napig a saját törvényeim szerint élek”
„Óvakodj azoktól az emberektől, akiknek nincs humoruk”
„Szeretem, ha néha tudok magánember is lenni” – Scherer Péter válaszolt
„A színészet mindig ott mozgott bennem" – interjú Scherer Péterrel
Pokorny Lia és Scherer Péter Comet-díjat kapott
„Meghackelem a sztorit” – Interjú Scherer Péterrel