Jordán Tamás: „A POSZT az elkódorgott édesgyerek”

A szombathelyi színház igazgatóját, a nemzet színészét kultúrpolitikáról, Szombathelyről és Budapestről is kérdezte a Revizor.

Jordán Tamás általában nem rejti véka alá kultúrpolitikával kapcsolatos véleményét, noha amióta a Weöres Sándor Színházat megalapította és igazgatóként vezeti, bevallottan óvatosabb. Mégis felszólalt a tavaly évvégi Madách téri tüntetésen, amelyen a készülő kultúrtörvény kapcsán a színházi élet több szereplője is hangot emelt a kultúra szabadságáért.  

jordan.jpgJordán Tamás (fotó: Toldy Miklós)

Hogy miért? Így indokolta meg az interjúban: „A törvénytervezettel ismét olyan támadás indult a magyar színház, a szakma, a szakma fiataljai ellen, hogy úgy éreztem, meg kell szólalnom. A Merlin Színház régen kilövőpályának számított, onnan indult többek között Bodó Viktor, Schilling Árpád, Pintér Béla, Horgas Ádám. Mindig nagy kíváncsisággal figyeltem a munkájukat. Ha őket kivéreztetik, az nagy vesztesége a színháznak. S bár formálisan az NKA is megmaradt, rengeteg a bizonytalanság, s a színházakat pénzelvonással büntethetik. Sejttették velünk is, hogy a nem kormánypárti érzelmű színházak esetleg a költségvetésnél is megérzik ezt”.

Ezzel együtt nem gondolja, hogy a színházi szakma jelen pillanatban akarna vagy képes lenne bármiféle összefogásra: „a demonstráció nagy meglepetés volt, de egyébként nem lehet szakmai összefogásról beszélni. A szakma politikailag ugyanolyan megosztott, mint az ország. Ameddig van politikai megosztottság, ezek az árkok a színház életében sem temetődnek be” – fogalmazott.

Az interjúban szó esett a Weöres Színház műsorpolitikájáról is. A Weöres Sándor Színház egyik erőssége, hogy rendre érkeznek Szombathelyre izgalmas, néha akár megosztó, vagy kevésbé könnyed, ám mindenképpen értékes előadásokat létrehozó rendezők, mint amilyen többek között Zsótér Sándor, Alföldi Róbert vagy Mohácsi János. „Evidens az én múltammal, hogy őket hívom, s nagy szerencsém volt abban, hogy az említett rendezők mint barátaim, szívesen jöttek. Persze rengeteg prioritás van, a város egyetlen színháza, ahol kell adni Wellington bélszínt és pacalpörköltet is. Ezek a rendezők mindent tudnak a színházról és a színészetről. Nem csak azért kell az Alföldi, mert ő egy brand és jót csinál, hanem azért is, mert olyan a kommunikációja, a színészvezetése, hogy abból mindenki rengeteget tanul. Éppen Zsótérral próbálunk, én is benne vagyok az előadásban, iszom a szavait. Hihetetlen, hogy mennyi fontosat tud mondani. Azért is kellenek ezek a rendezők, mert posztgraduális képzés a színészeknek” – mondja Jordán Tamás.

equus.jpgJordán Tamás és Major Erik a Weöres Sándor Színház Equus előadásában (fotó: Mészáros Zsolt)

A Pécsi Országos Színházi Találkozó egykori egyik alapítójaként arról is beszélt, mit érez azzal kapcsolatban, milyen volt és most milyen a rendezvény: „nem dühít, de fáj. Tíz évig csináltuk Simon Pistivel. Tízéves volt a kisgyerek, amikor elcsavargott. A POSZT az elkódorgott édesgyerek”.

Az eredeti interjúban, amit Marton Éva készített, arról is szó esik, miért mentek el a színháztól vezetőszínészek, és hogyan építhető újra a társulat, illetve miért játssza újra Jordán Tamás évtizedekkel korábbi, jelentős monodrámáit.

A teljes interjú itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek

Jordán Tamás a Nemzet Színésze
Jordán Tamás: „Olyan rendezői névsor ez, ami az országban talán sehol nincsen”
„Mindenkivel szót akarok érteni, és szót is értek”