Alföldi Róbert legújabb rendezése, a Hegedűs a háztetőn kapcsán vall önmagáról, a hagyományról és arról, hogyan érzi magát a világban. A Szabad Föld interjúja.
A színész-rendező mozgalmas évadot produkált és nyáron sem pihent, legújabb rendezését, a monumentálisnak ígérkező Hegedűs a háztetőnt szeptember 10-én mutatják be a budapesti Arénában. Alföldi ezúttal politikától mentesen beszél az előadásról, önmagáról és a világunkról.
Alföldi Róbert (fotó: Mészáros Csaba)
Azt is elmondja az interjúban, honnan ered a munkamániája: „Otthonról hozom, egy kiskunsági faluból. Anyukám szegény zsellércsaládból jön, idővel aztán gazdálkodók lettek a nevelőapámmal. Gyerekként folyton csak azt hallottam, hogy keményen kell dolgozni a földeken, és amibe belefogunk, azt be kell fejezni, különben nincs mit eladnunk”.
„Épp a sokféleség az, ami nem untat, ezért nem is fáraszt. Inspirál az új közeg. Ezért sem értem – és nem akarok politizálni – az eszelős indulatot, amely itthon felparázslik minden szokatlan dologgal szemben. Hova tűnt az emberekből a kíváncsiság?” – meséli a motivációjáról és a rengeteg munkáról, amit ebben az évben is elvégzett színészként és rendezőként.
„Én azt látom, ilyenek lettünk. Itt kinyilatkoztatások vannak, amelyek nem tűrik az ellenvetést, sem a kérdést. Itt a gyűlölködés tart össze kis és nagy közösségeket. Nálunk már olyanok is tépik egymást, akiknek azonos a hitük, a gondolkodásuk” – folytatja a gondolatmenetet, hozzátéve, „olyan mély sebeket ejtettünk már egymáson, hogy ebben az országban konkrétan irgalomra lenne szükség, ami persze nem felmentés. Legjobban azt utálom, hogy ez az egész, ami itt zajlik körülöttünk, velünk, engem is megváltoztat, és rühellem rajtakapni magam, hogy tudok gyűlölni és vadul kinyilatkoztatni párbeszéd helyett”.
Fotó: Szlávik Judit
Legújabb rendezéséről is mesél: „Az érdekel, amiben élünk. És miben élünk? A totális zűrzavarban, amelyben a harc arról is szól, ki a nagyobb hívő, ki a hitetlen, kinek a hite viszi előre a világot, kinek a hite rombolja le azt. A Hegedűs a háztetőn falujában, Anatevkában jól megférnek az oroszok és a zsidók, a vallásosak és a nem vallásosak. Ugratják, bosszantják ugyan egymást, ám nem fordulnak egymás ellen, míg felülről ki nem adják a parancsot, míg nem manipulálják őket”.
„Az egész a szeretetről szól. Én végül pont azért akartam megrendezni a „Hegedűst”, hogy Stohl András lehessen az új Tevje. Ugyanis nagyon kevés színész engedi meg magának azt a nagy érzelmet színpadon, amit ő. Ebből a szempontból régi vágású színész, bár ez nyilván eszünkbe sem jut róla” – fűzi hozzá.
A Hegedűs a háztetőn egy tradíció megőrzésének drámája. „Próbálom az embert megóvni magamban, megőrizni, hogyan kell mégiscsak tisztességesnek maradni. Az én falum gyerekkoromban teljesen olyan volt, mint a Hegedűs a háztetőn Anatevkája. Szegényeken segítettek, aki bajban volt, felkarolták, a falu bolondját nem bántották, az alkoholistát hazakísérték, ha megtalálták az árokban. (…) A normális emberi viselkedés nem azon múlik, ki milyen istenben hisz, milyen a világnézete. Valószínűleg az embert kell újraépíteni magunkban, hogy a másikban is meglássuk az embert” – fogalmaz Alföldi Róbert a saját tradíciója kapcsán.
A teljes interjúból azt is megtudhatjuk, Alföldi Róbert mennyire szeret tétlenkedni és hogyan csinálja, hogyan bírja a folyamatos, megfeszített munkát és mitől érzi úgy, hogy szentimentális lett.
Az eredeti interjú itt olvasható.
Kapcsolódó cikkek
Alföldi Róbert: „Nem lesz semmiféle balhé”
Alföldi Róbert: „Ez a mi szakmánk mocska volt, nem pedig nagypolitika”
Alföldi Róbert: „Nem tudom, mi segít Jordán Tamásnak és mi nem”
Alföldi Róbert: „Cyberlétben élünk”
A fene akar szabadságharcos lenni – Interjú Alföldi Róberttel
Az nem szeretet, amelyik megpróbál megváltoztatni – Interjú Alföldi Róberttel
Alföldi Róbert: „Ennyire nem szoktam eldobni az agyamat”
„A színház továbbra is szelepként működik” - Alföldi Róbert válaszolt
Alföldi Róbert: „Talán én magam vagyok a gépezet”
„Semmit sem bántam meg” – Alföldi Róbert válaszolt