A színész-rendező a k2 Színház fiataljaival állítja színpadra A Cenci-házat. A hatalom aljasító természetéről szóló előadás kapcsán kérdeztük. 

Az Orlai Produkciós Iroda támogatása tette lehetővé, hogy vendégrendezővel dolgozhasson a k2, akik eddig kevés kivétellel saját maguk által írt darabokkal és a társulat két rendezőjével, Benkó Bencével és Fábián Péterrel dolgoztak. Régóta szerettek volna klasszikus drámát játszani, amit rendre fel is ajánlottak a velük dolgozó vendégrendezőknek, ez a tervük azonban mindeddig nem vált valóra. Shelley  A Cenci-ház című romantikus rémdrámájával most ez az elképzelésük is megvalósulhat.  

Alföldi Róbert (fotó: Szlovák Judit)

Első alkalommal rendezel független társulati előadást.  Eddig miért ne,  és most miért igen?

Alföldi Róbert: Nagyon egyszerű oka van, mert nem kerestek meg. És most pedig megkeresett a k2, ami szerintem fontos egy lassan már 30 éve klasszikus helyeken rendező esetében. Nekem is nagyon jót tesz a  vérfrissítés. 

Mennyiben más egy független társulattal dolgozni?

Nem tudok erre válaszolni igazán, mert az ember nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Amikor igent mondtam a felkérésre, akkor pontosan tudtam, hogy másmilyen, talán kevésbé ideális körülmények között kell majd dolgozni. Habár a Stúdió K ezt egyáltalán nem igazolta. Nincsenek sem pozitív, sem negatív elvárásaim. Éppen arról szól egy ilyen találkozás, és talán az benne a legjobb, hogy olyan helyzettel és emberekkel találkozom, amivel nem nagyon szoktam. 

Kinek az ötlete volt a Cenci-ház? Mi az, ami téged leginkább foglalkoztat ebben a darabban?

A k2 ajánlotta a darabot, más művekkel együtt. Én régóta nagyon szeretem a darabot, és fontos volt a k2-nek, hogy valami kvázi klasszikus szöveggel dolgozzunk. Nagyon durván és mélyen ábrázolja, hogy mit jelent a hatalom, az erőszak egy családon belül, hogyan és miként határozza meg a pénzt, azt,  hogy ki büntethető és ki nem, hogy az igazság és a törvény vajon ugyanaz-e. 

Az előadás próbája (fotók: k2 Színház)

Fábián Péter azt nyilatkozta veled kapcsolatban, hogy a darab kapcsán „pontos és világos szándékok vezetnek”. Melyek ezek a pontos és világos szándékok ebben az esetben?

Minden konkrét szituációnál lehet ezeket a konkrét irányokat meghatározni, minden egyes adott szereplőnél. Általában nem lehet megfogalmazni. Talán mégis annyit, hogy egy verses szövegnél mennyire fontos közvetítő eszköz a nyelv, a költői nyelv, és hogy az mennyire más energiájú jelenlétet követel, mint az talán megszokott.

Ugyanott arról is beszélt, hogy az általad kialakított „határozott rendezői irány” „világos korlátok közé szorítja a színészeinket”, amely inspirálhatja őket. Ez úgy hangzik, mintha határozott és erős formákban gondolkodnál.

Bízom benne, hogy nem csak formákban gondolkodom – habár én nagyon fontosnak tartom a  formát is egy-egy előadásnál –, hanem olyan határozott szándékrendszerben, ami adott esetben a formát is meghatározza, vagy akár fordítva. 

Mennyiben más a k2 színészeivel dolgozni, mint a hazai színészek legjobbjaival, akikkel korábbi munkáid során szinte mindig dolgoztál?

Mindenkivel ugyanúgy dolgozom, nem tudok máshogyan dolgozni, egy elképzelt rendszer vagy értéktáblázat alapján. Soha semmilyen munkánál, soha semmilyen szerepnél nincsenek eleve leosztott lapok, nincs olyan, hogy tutti. És az sem biztos, hogy sikerül, még a befektetett energia mellett sem. De ez nem függ össze azzal, hogy ki hány éve színész, kinek milyen díjai vannak, vagy hogy előtte milyen szerepeket játszott. Legfeljebb vannak tapasztalatok, amik a fiataloknál még nincsenek. Ennyi. De én ugyanúgy küzdöttem a Richárddal, és a szöveggel, mint ezek a fiatalemberek most (A Radnóti Színház III. Richárd előadásában ő játssza a címszerepet - a szerk.).  

Az előadás próbája

Mi a legnagyobb kihívás számodra ebben a próbafolyamatban?

Hogy ezt az áradó és eszelősen felhevült szöveget olyan magától értetődővé és természetessé tudjuk tenni, mint a darabban megírt nagyon egyértelmű, drámai és ismerős helyzeteket.

Ha nagyon őszinték akarunk lenni, már azt sem pontosan tudjuk, hogy egy dramaturg mit csinál, ebben az esetben viszont hárman is fel vannak tüntetve dramaturgként (Mikó Csaba, Fábián Péter és Benkó Bence). Hogyan képzeljük el az ő munkájukat ebben az esetben?

Nekik szerintem ez egy hatalmas szellemi kaland volt, hogy hárman összeültek, és beszéltek és húztak és csináltak egy nagyon használható szövegváltozatot. A dramaturg az, aki olvas, értelmez, gondolkodik előre lát, és rendszert épít egy – egy még olyan nehéz szövegben, mint a Cenci szövege. Viccesen azt szoktuk mondani, hogy a dramaturg a rendező legjobb barátja. Így most nekem három új barátom is lett. És ez nagyon jó. Örülök a velük való találkozásnak. Feltöltődés fiatal alkotókkal együtt lenni. 

Török Ákos email interjúja

…

Az előadás szereplői: Boros Anna, Borsányi Dániel, Domokos Zsolt, Horváth Szabolcs, Piti Emőke és Viktor Balázs. A Cenci-házat március 31-én mutatják be a Stúdió K-ban este fél 8-tól, az előadás ezt követően április 8-án és 28-án látható ugyanott.

Kapcsolódó cikkek

Alföldi Róbert: „Egyszerűen gyávák vagyunk”
Alföldi Róbert mégis fellép Zalában
Alföldi Róbert talkshowját lemondták
Alföldi Róbert előtt teljesen bezárult Zalaegerszeg
Alföldi Róbert: „Most nem kínoztuk egymást Básti Julival”
Alföldi Róbert 50
Alföldi Róbert: „Mindenki csak a Facebookon bátor”
A nap fotója – Alföldi Róbert a játékostól a pengeszájig
Alföldi Róbert: „Rühellem, hogy tudok gyűlölni”
Alföldi Róbert: „Ez a mi szakmánk mocska volt, nem pedig nagypolitika”
A fene akar szabadságharcos lenni – Interjú Alföldi Róberttel
Alföldi Róbert: „Cyberlétben élünk”
Az nem szeretet, amelyik megpróbál megváltoztatni – Interjú Alföldi Róberttel