Hazánk menő független társulatai a szegedi THEALTER vendégei

A kortárs szcéna közönségét várja a fesztivál augusztus 3. és 11. között Szegedre. 

Huszonnyolcadik alkalommal rendezi meg a szegedi MASZK Egyesület a THEALTER nemzetközi színházi fesztivált. A határontúli produkciókon kívül számos magyarországi társulat számára jelent fontos presztízsű bemutatkozási lehetőséget a fesztivál. 

Piti Emőke A Cenci-ház előadásában (fotó: Mészáros Csaba)

A vezető hazai társulatok közül idén a Tünet Együttes a Burokkal (aug. 5.), a Titkos Társulat a Tótferivel (aug. 5.), a Forte Társulat a Vaterlanddal (aug. 6.), a k2 Színház pedig A Cenci-házzal (aug. 7.) színesíti a programot.  

A Tünet Együttes előadása Szabó Réka rendezésében a szülés-születés elementáris élményét kísérli meg felidézni testtel, szóval és képpel. Az alkotók személyes élményeiből építkező produkció „jól elkapott, hiteles előadás, mert benne a civil valóság ugyanúgy vegyül, keveredik a színpadi artisztikummal, mint a gyermekszülésben a profán-triviális a magasztossal: vagyis szétválaszthatatlanul.”

A Tótferiben, melyet Kárpáti Péter írt és rendezett, a szerző ezúttal a történetek kimeríthetetlen forrásához fordult: a magyar néphagyomány, a népmesék és népi legendák gazdag világához. A címszereplő világhőse születésének stációit kiváló színészek, Stefanovics Angéla, Fekete Ádám, Szabó Zola, Kárpáti Pál, Viktor Balázs, Georgita Máté Dezső és Kárpáti Liza elevenítik meg. 

Tótferi (fotó: Mónus Márton)

A POSZT versenyprogramjába is beválogatott Vaterlandban Horváth Csaba koreográfus a történelmi múlt bűneivel való együttélés problémájára fókuszál. A Forte Társulat művészei – Andrássy Máté, Barna Lilla e.h., Fehér László, Földeáki Nóra, Horkay Barnabás, Kádas József, Molnár G. Nóra e.h., Nagy Norbert, Pallag Márton és Widder Kristóf – ezúttal is különleges látványvilágú előadásban jelenítik meg Thomas Bernhard, az osztrák irodalom nagymesterének alakjait.

Alföldi Róbert rendezte a k2 Színház Shelley-bemutatóját, melyben a 16. századi történetet feldolgozó romantikus rémdráma alapszituációja ma is aktuális: a Cenci-ház feje, kikezdhetetlen hatalma tudatában, nyíltan vállalja gaztetteit, amelyek elsősorban családját sújtják. Vele szembe kerülő lányát, Beatricét Piti Emőke alakítja elementáris erővel, Cenci erőszakkal elnyomott feleségét Boros Anna játssza, alakítása „szívbemarkoló, nem könnyű szívvel ismerünk rá a valóságosságára és megértünk belőle valamit a mai világra nézve”. Partnereik Domokos Zsolt, Viktor Balázs, Borsányi Dániel és Horváth Szabolcs. 

Visszatér Szegedre a Duna Táncműhely is, amely a fesztivál nyitó napján, augusztus 3-án, a Régi Zsinagógában tartja premierjét. A Képíró című előadást a fiatalon elhunyt szegedi festő, Zoltánfy István alkotásai ihlették, a produkciót Juhász Zsolt állítja színpadra, alkotótársai Lőrinc Katalin, Katona Gábor, Frigy Ádám, Fosztó András és Kriston Fruzsina. 

Burok (fotó: Bokor Krisztián)

Újra a fesztivál vendége lesz a Trojka Színházi Társulás, ezúttal egy jól ismert és népszerű történet, az Anna Karenina adaptációjával. Az előadás címszerepét Gryllus Dorka alakítja Soós Attila rendezésében, utóbbi ezúttal színészként is bemutatkozik a szegedi közönségnek. A különleges, intim térben megvalósuló előadás „frissnek, elevennek, kortársinak, élményszerűnek” hat, „szép példája egy klasszikus mű jelen idejű átérzésének”, amelyben figyelemreméltó alakítást nyújt Nagy Dóra, Eke Angéla, Bárnai Péter és Mátrai Lukács Sándor is. 

Két szegedi társulat is fellép a fesztiválon. A Homo Ludens Project, Benkő Imola Orsolya rendezésében, Roskó Gábor Munkácsy-díjas festő- és szobrászművésszel karöltve az afrikai állatmeséket feldolgozó produkcióját mutatja be a ZUG Művészeti Tetthelyen augusztus 7-én. A csillagok szívében „fekete humor és fekete zene, ez lesz az alap; és két boxos, világi figura, akik utat mutatnak az emberállat mesevilágában”. A legkisebbeknek játssza a Barboncás Társulat a Tiszavirág című bábszínházi előadást 9-én, a Régi Zsinagóga udvarán, Kiss Ágnes rendezésében és szereplésével. A darab Tombácz János szatymazi pásztorember két meséjéből készült, egy hamisítatlan szögedi teremtéstörténet, főszereplője a Tisza, az egyetlen folyó, amelyik virágzik. 

Bárnai Péter és Gryllus Dorka az Anna Karenina imázsfotóján (fotó: Bokor Krisztián)

Első alkalommal érkezik Szegedre a celldömölki Soltis Lajos Színház, melynek társulata két előadást mutat be 8-án a fesztiválon, mindkettő többszörös díjnyertes. A tíz éves kortól ajánlott Hantocska modern zenés mű-népmese, amely „napsugaras humorral, a látvány, a játék, a zene összhangjában, friss színházi nyelven és muszáj kimondani: föloldozó szeretettel veti föl azt a témát, amely elől, kapálózni kár, nem tudunk kitérni”. Fábián Péter és Benkó Bence, a k2 Színház rendezői jegyzik az előadást, amelyben a világ legöregebb embere, Hetedhétország Hatodik Birodalmának uralkodója, Ubul király mindent megtesz azért, hogy halhatatlanná váljon.

Másik előadásuk egy jól ismert klasszikus: a zenés Szentivánéji álom rendezője, Nagy Péter István jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem fizikai színházi rendező-színész szakos hallgatója, Horváth Csaba tanítványa. Munkáival már több díjat is nyert, ez a produkció, melyben „az együttes eminens összmunkája színészvezetési remeklés, a hasonlíthatatlan eredetiség ígéretes jövőt jelez” a júniusi KASZT – Komlói Amatőr Színházi Találkozón megkapta a legjobb előadásnak járó fődíjat, Nagy Péter István pedig a legjobb rendezőnek járó díjat, valamint elnyerték a legjobb látványért és szcenikáért járó Komoróczky Gábor-díjat is. 

A Dollár Papa Gyermekei is első ízben lesz a fesztivál vendége. a Tágra zárt szemek próbája című tabudöntögető produkciójuk „Ördög Tamás eddigi legkomplexebb rendezése, amely egyszerű dolgokról, múló érzésekről, boldogságkeresésről beszél, de emellett már sokadszorra mutatja meg a színjátszás egy olyan újnak mondható, rendkívül izgalmas módját, amikor vannak is karakterek meg nem is, van is drámai alapmű meg nincs is…”. A feszültséggel teli viszonyokat Láng Annamária, Ördög Tamás, Rába Roland és Urbanovits Krisztina jelenítik meg. 

 Láng Annamária, Rába Roland, Ördög Tamás és Urbanovits Krisztina a Tágra zárt szemekben (fotó: Herbst Rudolf)

A táncelőadások kedvelői a SÍN és Rózsavölgyi Zsuzsa produkcióját a fesztivál zárónapján tekinthetik meg. Az 1.7 című performansz jelenetei „azt járják körül, hogy reklámokon, manipulált közvéleményen, tradíción és egyszerű hétköznapi ostobaságokon keresztül a társadalom hogyan kasztrálja és miként veri béklyóba a női természetet.” 

A fesztivál hagyományainak megfelelően több fiatal alkotó is meghívást kapott a fesztiválra. Augusztus 4-én a FAQ Színház az Izland-Magyarország című produkcióval mutatkozik be Szegeden. Az előadás „aprólékosan, igényesen összerakott, nem dramatikus szövegeken alapuló mozaik, kegyetlen(ül) nevettető társadalmi kórkép – ha tetszik, kordokumentum” arról, hogy miért akarunk külföldön élni, és akik már ott élnek, miért nem találjuk a helyünket? Rendezője Barcsai Bálint, az élő zenével létrehozott előadásban Fehér András e.h., Georgita Máté Dezső, Martinkovics Máté, Mentes Júlia e.h., Messaoudi Emina és Orbán Borbála áll színpadra.

Ugyancsak aktuális kérdésekkel foglalkozik Kelemen Kristóf fiatal színházi alkotó és Pálinkás Bence György képzőművész első közös előadása, a Magyar akác, mely azt a kérdés járja körül, hogyan vált az Amerikából betelepített akácfa magyar nemzeti- és politikai szimbólummá. A darab terét egy kertinstalláció teszi igazán autentikussá: alföldi homok, bányaföld és egy csoport magyar akác költözik a színházi térbe, melynek segítségével az előadás szereplői – Eke Angéla, Homonnai Katalin, Kelemen Kristóf, Kristóf Márton és Pálinkás Bence György – bemutatják, milyen az, amikor „A világ legboldogabb népénél az emberek serege egy akácfa alatt intézi az államügyeket”.

Magyar akác (fotó: Csányi Krisztina)

A Színház- és Filmművészeti Egyetem három előadással jelentkezik. Augusztus 6-án lesz látható a Dalok a földszintről című majdnem zenés tragédiák, melyben Horváth Csaba harmadéves színházrendező-fizikai színházi koreográfus rendező tanítványai – Barna Lilla, Herman Flóra, Hojsza Henrietta, Molnár-Gábor Nóra, Ténai Petra, Vadász Krisztina, Gaál Dániel, Gyulai-Zékány István, Kotormán Ábel, Nagy Henrik Richárd, Nagy Péter István mutatkoznak be. Az előadás „a jobbnál jobb és felsorolhatatlanul sok sziporkázóan önfeledt, és ebben az önfeledtségében mégis húsba vágó jelenetével a mindennapi életünk diszfunkcionális voltáról szól. Arról, ami már rég csak normális életnek látszik”, rendezője a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színésze, Keresztes Tamás.

Augusztus 7-én a Lars Norén kortárs svéd író világhírű művéből készült Az éjszaka a nappal anyja következik, melyben „négyen néznek farkasszemet egymással: az alkoholista apa, akinek élete vállalkozása éppen a csőd szélén áll; az anya, ez a „jobb házból való úrilányból” kispolgárrá süllyedt strindbergi nőstény; az idősebb, a némaságba zárkózó és csakis ökle igazságszolgáltatásban bízó fiú; valamint öccse, a tizenhat éves David, aki a legsebezhetőbb korban magára hagyatva, a kegyetlen valóság elől az illúziók világába menekülve keresi önmagát…“. Az előadás rendezője, Fehér András, valamint Koller Krisztián, Konfár Erik és Hajdu Tibor Zsótér Sándor és Börcsök Enikő osztályának hallgatói, Vilmányi Benett pedig idén szerzett diplomát Zsámbéki Gábor és Fullajtár Andrea osztályában.

Augusztus 9-én Tárnoki Márk, az SZFE negyedéves zenés színházi rendező szakos hallgatójának vizsgarendezésére, a Félelem és fogcsikorra várják a nézőket a Régi Zsinagógába, Az előadásban „Fekete Ádám arcpirító szókimondással gazdagon vegyített dalszövegeire együttesként énekelnek könnyeden hátborzongató dalokat a szereplők”, azaz Nagy-Bakonyi Boglárka e.h., Messaoudi Emina, Hunyadi Máté e.h., Martinkovics Máté, Szántó Balázs és Vizi Dávid A Brecht klasszikusából készült jelenetfűzér „egy pillanatra sem zökken ki feszes ritmusából, és igazán érzékletesen mutatja be a kisember kiszolgáltatottságát, a kapcsolatok törékenységét, az elnyomó rendszerben élők körüli folyamatos feszültséget és a szólásszabadság korlátozottságát még a legintimebb szituációkban is – mindezt Brecht fanyar humorát pompásan visszaadva”.

Félelem és fogcsikor (fotó: Éder Vera)

Az Orlai Produkciós Iroda új bemutatójával, a Carly Wijs 2014-es drámája nyomán készült Mi és Őkkel érkezik augusztus 10-én Szegedre. A 2004-es beszláni túszdráma eseményeit feldolgozó előadásban két tehetséges pályakezdőt, László Lilit és Vilmányi Benettet láthatják a nézők, az előadást Fehér Balázs Benő rendezte.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is képviselteti magát a fesztiválon a szentesi Horváth Mihály Gimnázium. Augusztus 5-én, 6-án és 7-én várják a Jó nagyon?! című utcaszínházi előadással mindazokat, akiknek fontos a szerelem…

A  részletes program a fesztivál honlapján található.

(Forrás: MASZK Egyesület)

Kapcsolódó cikkek

Ahol ég és föld találkozik – Kritikák a Tótferiről
„Azért kezdtem színházat csinálni, hogy ezt a darabot megrendezhessem” - interjú Kárpáti Péterrel (Tótferi)
A nap fotója – Az aljasság hatalmáról (A Cenci-ház)
Alföldi: „Éppúgy küzdöttem a Richárddal, mint ezek a fiatalemberek most” (A Cenci-ház)
A nap fotója – a múlttal való szembenézésről (Vaterland)
A nap fotója – a burokról és annak megrepedéséről (Burok)
Szabó Réka: „Az elmondhatatlant próbáljuk elmondani” (Burok)
Anna Karenina Gryllus Dorkával – Oroszos monumentalitás egy lakásban
A magyar akác, ami Amerikából vándorolt be
„A játéktér akkor bő, ha a színészek tudják, mit miért csinálnak” (Az éjszaka a nappal anyja)
Fehér Balázs Benő: „Bátran mozgunk színházi műfajok között” (Mi és Ők)
„Az erőszak mindig is jelen volt, nem hiszem, hogy most sűrűbb lenne” (Mi és Ők)