A legnevesebb dalszínházak ünnepelt vendégmûvésze,énekelt már a New York-i Metropolitanben, a milánói Scalábanés a londoni Covent Gardenben is. Lukács Gyöngyi naptára több évre elõre tele van felkérésekkel, azt mégsem szeretné, hogy teljesen kisajátítsa a zene. Nem akar éneklõ géppé válni. A…
Tovább
Bizarr alkotások látványdíjas életre hívója. Vizuális mûvész. Art designer. De még ez is fokozható: special art designer. Ilyenbõl Hollywoodban is kevés van. Állati preparátumait vitte Pálfi György sokszorosan díjazott Taxidermiájába. Elektrosokkolót, hidroterápiás eszközt, nõmérõtáblát készített…
Tovább
- Ne nyávogj, Panka! - a megszólított hallgat a gazdára, s abbahagyja a különös hangok kibocsátását. Végül is interjú készül, továbbá nem ildomos, hogy egy kutya nyávogjon, még akkor sem, ha Szõke Andris ajándéka. Amúgy Panka fürgébb volt a fõnöknél, vagy fél perccel korábban vágtatott be a Bárka…
Tovább
Jön kókadtan, nyúzottan, borostásan, véreres szemmel, lomha léptekkel, szól, hogy semmin se csodálkozzak, alig aludt az éjjel, csak dobálta magát jobbra-balra, de az ággyal is baja volt, el akarta nyelni, ahelyett, hogy egyenesen tartotta volna, most úgy érzi, elgörbültek a csontjai, a lába sem úgy…
Tovább
Egyaránt otthonosan mozog a lúzerek vagy éppen a keményfiúk világában. Hihetetlen tûz, eltökéltség árad belõle színpadon, filmen, civilben. Egyszerre kelti dühös fiatal, érett férfi és a mesék szövetébõl táplálkozó, nagy gyerek benyomását. A harminckét esztendõs Nagy Zsolt nemzedéke egyik…
Tovább
"A könyveim a követek, nekem az a dolgom, Kányádi Sándor után szabadon, hogy üldögéljek a szobámban és köszörülgessem a szavakat", mondta Esterházy Péter, miután Hiller István minisztertõl átvette a minap a Magyar Kultúra Követe címet. A plakettal és oklevéllel járó, rangos elismerést tavaly óta…
Tovább
Julia Marton-Lefevre magyar származású, nemzetközi hírû környezetvédelmi és tudományos szakdiplomata. A jelenleg Genfben élõ szakember a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vezérigazgatója, de volt az amerikai Rockefeller Alapítvány által létrehozott környezetvédelmi és tudományos program, a LEAD…
Tovább
WARRENNÉ: UDVAROS DOROTTYA Bejön a zöld mûfüves, üres térbe, és vibrál körülötte a levegõ. Mit vibrál: felizzik. Izgalmas, decens szépasszony. Ruganyos léptek, tûsarok, délceg vonulás. Beviharzik, pedig szinte csak tipeg. Sietõsen komótos. Ráérõsen lusta. Hihetetlenül laza. Semmi önfegyelmezõ…
Tovább
Fogalmam sincs, hogy miért mentem el legelõször a Hólyagcirkusz Társulat elõadására. Egy idõben ugyan eljártam különféle alternatív színházi produkciókra, de mindig halálra bosszantott, hogy az elõadások legalább húsz perccel a meghirdetett idõpont után kezdõdtek, és hogy fekete rongyokat és kreatív…
Tovább
Régi történet: premier elõtt a fõszereplõnõ kifakad; gyerekek, én felkötöm magam. Semmi baj - nyugtatják partnerei -, úgyis levág a kritika. Vitriolos tollúnak tartott kollegáinkat arra kértük, hogy most induló rovatunkban azokról a produkciókról, alakításokról írjanak, amelyek kivételesen…
Tovább
- Megnéztem tegnap a honlapodat. Nem indult el rajta a világon semmi. Sem az életrajz, sem a szerepek végtelen sora. Csak a fotód jött fel. Na, gondoltam, jó kis felütés lesz a riport elejére: a mûvész, aki nem halad a korral, fittyet hány az elvárásoknak. Erre mi történik? Reggelre minden…
Tovább
Sajnáltam Szilágyi Zsófiát, aki a Garaczi [itt az én nevem jön], Zilahy hármassal próbált beszélgetni, de elsõsorban [itt jön az én nevem] köszönhetõen erre nem kerülhetett sor. [Nevem] labdarúgás-csõlátásban szenved, ezen a napon nem volt hajlandó másról beszélgetni. Nem tudhattuk meg, milyen…
Tovább
"Nehéz a boldogságtól búcsút venni!" - a férfi egyenesen a fiú hátába énekelt bele. Nem lehetett tévedés, követte. Akit az édes-bús dallal megcéloztak, meghökkent.
Tovább
1959-ben tízéves voltam, amikor egyik este apa egyszer csak megkérdezte tõlem, hogy lenne-e kedvem Indiába utazni. Õ akkor a külkereskedelemben dolgozott, sokat utazott, de mindig egyedül. Mi az az utazás? Ezt sem nagyon tudtam. Csak láttam, ahogy összecsomagol, becsukja a bõröndjét, megmutatta az…
Tovább
I. Áramszünet Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon innen, de az Atlanti-óceánon túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, volt egy világszép hely, úgy hívták Cape Cod. Itt élt, éldegélt egy drámaíró, akit a környéken mindenki csak úgy ismert, hogy Tennessee Williams. Egy szép napon ez a Tennessee…
Tovább
Lili szemérmetlenül stírölte a nézõteret a Kossuth-díjas lába közül. A Kossuth-díjas terpeszben állt, és Lili, mint egy raffaellói puttó, hason fekve könyökölt a színpadon, ujjaival elmélyülten tekergetve parókája csigácskáit. Sok szövege nem volt, csak erõs színpadi jelenléte, aminek intenzitását…
Tovább