írta: kovacsbalintKevés ismertebb, egyértelműbb dolog mondható el a mai magyar színházról, mint hogy Mácsai Pálnak dolga van Örkény Istvánnal - ennek pusztán szimbolikus eleme színházának névválasztása, az egészből alig valamit eláruló része a csaknem évtizede sikerrel futó monodráma, az Azt meséld…

Nem feltétlenül vagyok híve a klasszikus anyagok modernizálásának, aktualizálásának: borzasztó melléfogások, vagy legalábbis felesleges adaptációk tudnak születni a céltalan és mesterkélt újragondolásokból. Ennek ellenére perverz módon alapvetően nyitott vagyok az ilyenfajta kalandra, de óvatosan…

Nyolcvanas évekbeli My fair lady-s rossz tévés emlékek miatt sokáig hidegrázást kaptam a musicalektől, ezért Catherine főszereplése ellenére sem néztem meg a Chicagót anno. Nem volt kérdés azonban a hoppartos+zsótéros verzió hallatán, hogy megyünk, és hétfő este a közönség igen magas celebtartalmát…

Kincstári alapon be kellene jönnie, hiszen a Poszt felhozatalának egyik komolyabb és súlyosabb darabjáról van szó, de valahogy nem találtunk egymásra az előadással. Ami persze megesik.

Az eső elöl menekültem pár hete az Örkény "kirakata" elé, ott szembesültem a finn Aki Kaurismäki (Külvárosi fények, A múlt nélküli ember, Tíz perc: trombita, Gomolygó felhők) filmjének színpadi változatával, a Bohémélettel. Mivel kedvelem Kaurismäki filmjeit, utam rögtön a jegypénztárba…

Annyi biztos, hogy a Die hard alapvetésnek számít: a szakadt trikós Willis itthon hasonlóan emblematikus figurája a rendszerváltás körüli időszaknak, mint az ablakban bámészkodó Horváth Balázs. Hogy jó ötlet e színpadon és Bruce Willis nélkül feldolgozni McLane sztoriját, több mint kétségesnek tűnt,…

Azt beszélik, létezik egy titkos szekta, láthatatlan, csendes járású, arctalan tagokkal. Összetartozásuk ideológiák, vallások, anyagi javak felett áll; kötelékük betonmasszív alapja pedig nem más, mint Hámori Gabi bálványként imádása. Péntek este az Örkény Kasimir és Karoline előadásának kb. a…

Tasnádi István: Finito (r. Mácsai Pál)Nagyjából csak szuperlatívuszokban hallottam mindenkit beszélni Tasnádi Finitójáról, ami ismét rávette gyenge énemet, hogy megtörje az Örkény irányában már sokszor megfogadott cölibátust, így szerda este újfent a Madách téren kötöttem ki. Előadás előtt…

Jean- Baptiste Poquelin, Moliére: A mizantróp (r. Gothár Péter)Hétfőn adtam még egy esélyt az Örkénynek, hátha be tudja bizonyítani, hogy van élvezhető út a mainstream és az alternatív között, és végre valami ötletes Mizantróp-feldolgozással lep meg. Gusztus dolga ugyan, de az utóbbi időben nekem…