Nem is tudom, mikor jártam utoljára az akkor még valószínűleg csak moziként működő Szikrában (de kb még a 12 majmot adhatták), így az első este rácsodálkozása a felújított hely miatt volt.  Az „alternatív szórakoztató és kulturális központ” nagyon korrekt kis helyre sikeredett: már…

Nem feltétlenül vagyok híve a klasszikus anyagok modernizálásának, aktualizálásának: borzasztó melléfogások, vagy legalábbis felesleges adaptációk tudnak születni a céltalan és mesterkélt újragondolásokból. Ennek ellenére perverz módon alapvetően nyitott vagyok az ilyenfajta kalandra, de óvatosan…

Az eső elöl menekültem pár hete az Örkény "kirakata" elé, ott szembesültem a finn Aki Kaurismäki (Külvárosi fények, A múlt nélküli ember, Tíz perc: trombita, Gomolygó felhők) filmjének színpadi változatával, a Bohémélettel. Mivel kedvelem Kaurismäki filmjeit, utam rögtön a jegypénztárba…

Igazából a nevek húztak be az előadásra: Terhes Sándor, Tamási Zoltán, Janklovics Péter, Stork Natasa és Vajdai kötelező anyag mindenki számára, aki nem feltétlenül egy Nagymező utcai zsöllyében képzel egy jó kis színházi estét. A TÁP-ot nem ismerők számára: profi és kevésbé profi színészek…

Nem kell messze menni egyetlen nagymamám Haller utcai lakásánál, ha a darab sztoriját össze akarom foglalni: a IX. kerület néhány, még megmaradt ótvarul lerohadt bérházába tavaly költöztettek be a ledózerolt Dzsumbujból pár családot, akik adtak még egy pofont a lassan lemálló vakolat alatti gangon…

Pár éve olvastam a Kockavetőt, s bár az alapötlet jó és az arra fogékonyakban vad gondolatmeneteket generálhat, azt éreztem, hogy egy párszáz oldalas könyvet nem bír el a sztori, valahol a második felében kifullad. Talán célszerűbb lett volna egy novellával abszolváni a feladatot, de ugye azt meg…

Borzalmas emberkísérletbe keveredtünk tavaly augusztusban egy meglepően hűvős estén, amikor is kimúlt az elmúlt tíz év második legjobb színházi konstellációja. A Szentendrei-szigeti előadást a nézők maradandó károsodással ugyan, de túlélték, a Krétakör viszont minden ellenkező híresztelés ellenére…

Georg Büchner: Leonce és Léna (r. Schilling Árpád)Az utolsó Leonce és Léna. Vasárnap. Tizenegy óra. Délelőtt. Háromnegyedkor Tilo Werner -nézőként- teker a Merlin Színház bejáratához. Követjük. A kis színház nézőtere 110%-ban telített. A színpadon tizenkettő négyzetméternyi szőnyeg, másfél…

Szorokin: A jég (r. Mundruczó Kornél) Fotó: Bálint F. Gyula (terasz.hu) Múlt héten sikerült harmadszor is megnéznem Mundruczó Krétakörös rendezését a Trafóban. Sajnos a dolgok jelenlegi állása szerint többet- legalábbis ebben a…