Söröskupak és korona – Kritikák a IV. Henrikről
Csuja Imre egyszerre jeleníti meg a királyt és Falstaffot az Örkény Színház legújabb bemutatójában, Nagy Zsoltot pedig „pofán csapja” a Herceg szerepe.

Csuja Imre egyszerre jeleníti meg a királyt és Falstaffot az Örkény Színház legújabb bemutatójában, Nagy Zsoltot pedig „pofán csapja” a Herceg szerepe.
Ascher Tamás állította színpadra Gogol majd 200 évvel ezelőtt íródott darabját, amely egykor karikaturisztikus látleletként indult, később vált igazi komédiává.
Alföldi Róbert rendezése az Átriumban, szemben Fassbinder filmjével egy szép szerelmi történet. De mit nyer és mit veszíthet ezzel az előadás?
A koreai származású, Amerikában élő szerző darabját Császi Ádám állította színpadra kiváló színészekkel. Az előadáson azonban, a kritikusok szerint ők sem segíthettek.
Abban nagyrészt egyetértenek a kritikusok, hogy Jonathan Maitland drámája hiába feszeget fontos kérdéseket, nem elég jó. Az előadásról viszont már megoszlanak a vélemények.
Meglehetősen megoszlik a hivatásos színházba járók véleménye az előadásról. Ezek aranymetszéséből válogattunk kritikai szemlénkbe.
A Szegedi Szabadtéri Játékok prózai produkcióját nagyon hasonlóan látták a kritikák. Úgy tűnik, a hatalmas játék- és nézőtér nem kedvezett a darabnak.
Vicces, trendi, ambiciózus, érett és szeretet gerjeszt – dióhéjban ez a véleménye a kritikáknak az AlkalMáté Truppról.
Nem nagyon hiszek a szememnek, de úgy látom, egyre több igényes produkció keveredik a nyári röhögtetők közé.
Az Orlai Produkciós Iroda Göttinger Pál által rendezett, legújabb bemutatójában kiborul a családi bili. Nem kérdés, sírjunk vagy nevessünk.
A Stúdió K Peer Gyntje a szó szoros értelmében megmozgatja nézőit. Kérdés, hogy csupán a szó szoros értelmében teszi-e ezt.
A kritikák szerint Zsámbéki Gábor értőn és pontosan dirigálja a budapesti Katona előadását, amely azonban mégsem vág mellbe.
A Radnóti Színház előadása a megjelent kritikák szerint nem talál kulcsot a főbb szerepekhez, helyette a mellékszerepekkel és a díszlettel operál jól.
Pass Andrea darabja és rendezése fontos dolgokat feszeget gyerekekről és szülőkről egyaránt. Kérdés, mennyire meggyőzően teszi ezt.
A budapesti Katona előadása alapvetően szórakoztató és a színészek is remekelnek benne. Elég ez, vagy van, ami hiányzik?